Médiatár Archív 2020

2020. december 31. Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország!

2020. december 31. KÉPMÁS

2020. december 28. InfoRádió – Családi hét magazin

2020. december 28. MTI

2020. december 27. Mária Rádió

2020. december 25. Hír TV - Híradó

2020. december 23. M1 - Híradó

2020. december 21. InfoRádió – Családi hét magazin

2020. december 20. Evangélikus Élet

2020. december 18. Magyar Nemzet

2020. december 17. InfoRádió - Aréna

2020. december 16. Karc FM - Spájz

2020. december 16. Demokrata

2020. december 14. csalad.hu

2020. december 9. M5 - Ez itt a kérdés

2020. december 9. M1 - Ma reggel

2020. december 8. Magyar Nemzet online

2020. december 8. Magyar Hírlap

2020. december 3. Pesti TV – Bögre Klub

2020. november 30. KÉPMÁS

2020. november 27. MTI

2020. november 27. Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország!

2020. november 23. InfoRádió – Családi hét magazin

2020. november 21. Jazzy Rádió – Jazzy Weekend

2020. november 19. Karc FM - Spájz

2020. november 19. Magyar Nemzet

2020. november 15. M1 – Család’20

2020. november 13. Karc FM - Hangoló

2020. november 13. TV2 – Mokka

2020. november 13. MTI

2020. november 13. Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország!

2020. november 13. M1 – Ma Reggel

2020. november 13. Magyar Hírlap

2020. november 12-13. Ripost

2020. november 12-13. Bors, borsonline.hu

2020. november 12. Magyar Nemzet

2020. november 11. Hír TV - Híradó

2020. november 11. MTI

Kincs: népszerűek az otthonteremtési program új elemei
A családok négyötöde ismeri és jónak tartja az otthonteremtési program januárban induló öt új elemét, amelyek közül az otthonfelújítási támogatás a legnépszerűbb

A közlemény szerint a megkérdezettek 85-90 százaléka egyetért az otthonfelújítási támogatással, a tetőtérbeépítéshez felvehető családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) és a csokkal vásárolt ingatlanoknál a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentésével, az áfa visszaigénylésével és az illetékmentességgel.

A válaszadók 87 százaléka egyetért azzal, hogy ezek a támogatások hozzájárulnak a gyermekes családok életszínvonalának javításához, 76 százalékuk pedig azzal, hogy az intézkedések segítik a gyermekvállalási kedv növekedését, és ezzel Magyarország népesedési helyzetének javítását - emelték ki.

Az otthonfelújítási támogatásról a megkérdezettek 87 százaléka hallott, 90 százalékuk egyetért vele, 81 százalékuk szerint pedig kifejezetten hasznos. A válaszadók ötöde tervez otthonfelújítást a családjában, a 18-49 évesek negyede, a 18 évnél fiatalabb gyermeket nevelőknek pedig több mint harmada szeretne otthont felújítani a támogatással, 85 százalékuk két éven belül. Az otthonfelújítás 29 százalékkal az élettársi kapcsolatban élőknél a legnépszerűbb, a házasok 24 százaléka szeretne felújítani - írták.

Hozzátették: a 18-49 év közötti megkérdezettek 60 százalékánál az elmúlt öt évben volt valamilyen felújítás, de 62 százalékuk szerint a közeljövőben is kell majd erre költeniük. Több mint felük már a következő három évben tervez otthonfelújítási munkálatokat, közülük minden második a támogatás igénybevételével.

A csokhoz köthető támogatások a 30 év alattiaknál a legkedveltebbek, míg az otthonfelújítás és a tetőtérbeépítés a 30 és 50 közöttieknél. A csokkal vásárolt ingatlanok illetékmentessége, az áfacsökkentés és az áfa-visszaigénylés minden hetedik válaszadót vagy családtagját érintheti a jövőben. Az áfa-visszaigénylés lehetőségével a felmérésben részt vevők több mint 10 százaléka szeretne élni a következő években - ismertették.

A kutatásból kiderült az is: a támogatások a nagycsaládosoknál és kisgyermekeseknél a legnépszerűbbek, a községekben kedvezőbb a fogadtatásuk, de az illetékmentességet a városokban értékelik jobban. A felújítási támogatás a közép- és felsőfokú végzettségűeknél, a tetőtérbeépítés az alacsonyabb végzettségűeknél népszerűbb.

A fiatal válaszadók 87 százaléka szerint 50 éves korára saját tulajdonú ingatlanban fog élni, 64 százalékuk saját házban, míg 23 százalékuk saját lakásban képzeli el a jövőjét - olvasható a közleményben.

A reprezentatív felmérés november 3-5. között ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készült.

2020. november 4. Magyar Nemzet

2020. november 3. Magyar Hírlap

2020. november 2. Kossuth Rádió - Napközben

2020. november 1. Hír TV - Híradó

2020. október 28. Karc FM - Kérdőjel

2020. október 26. Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország!

2020. október 25. MTI

2020. október 25. M1 - Ma Reggel

2020. október 20. Kossuth Rádió – A nap kérdése

2020. október 16. Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország!

2020. október 14. M1-Híradó

2020. október 13. HírTV-Híradó

2020. október 13. MTI

Szakmai megállapodást kötött a Kopp Mária intézet és a Semmelweis Egyetem

A család- és egészségtudományok szorosabb összekapcsolásáért közös szakmai munkába kezd a Kopp Mária intézet és a Semmelweis Egyetem (SE). Az erről szóló megállapodást kedden írták alá Budapesten.

Merkely Béla rektora a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) névadóját és munkásságát is méltatva arról beszélt, hogy az együttműködés keretében közös kutatásokat végeznek, kurzusokat tartanak, oktatási anyagokat készítenek és konferenciákat is szerveznek.
Kopp Mária nemcsak az SE Magatartástudományi Intézetének élén alkotott maradandót, hanem családpolitikában is nagyon komoly teljesítményt nyújtott: célkitűzése volt, hogy annyi gyerek születhessen, amennyit a szülők terveznek és szeretnének - emlékeztetett a rektor. Mint elmondta, Kopp Mária munkáját folytatják tanítványai, így filozófiája, szellemi öröksége halála után is tovább él.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke ismertette: a megállapodás keretében az intézet gyakornoki programot indít, illetve együttműködnek az SE-n induló családtudományi mesterszak munkájában is. Egyúttal óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Debreceni Egyetem és az ELTE után "Magyarország legjobb egyetemével", az SE-vel is együttműködik a KINCS.
Emléketetett arra, hogy Kopp Mária, több mint fél évszázadon keresztül az SE falain belül végezte "páratlanul sikeres tudományos tevékenységét". A Magatartástudományi Intézet alapítójaként és vezetőjeként kiemelkedő eredményeket ért a pszichoszomatika, a magatartástudomány és a magyarok lelkiállapotának vizsgálata során - sorolta.

Fűrész Tünde felidézte: Kopp Mária 2009-ben alapította meg a népesedési kerekasztalt, annak vezetőjeként 2010-ben pedig olyan javaslatcsomagot tett le a kormány asztalára, amely - mint fogalmazott - "alapvetően meghatározta az akkor induló családközpontú kormányzást".

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a családok megerősítése a magyar kormány egyik legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzése. Ezt az is jelzi, hogy október elsejétől Novák Katalin személyében immár miniszter felel a családokért a kormányban - mutatott rá.
A kormány családpolitikájának az elmúlt tíz évben elért - statisztikai adatokkal alátámasztott - eredményeit is sorolva közölte: jövőre a kabinet két és félszer annyi támogatást - több mint 2300 milliárd forintot - nyújt a családoknak, mint 2010-ben.
Közlése szerint a nemzet jövőjét a családok életminősége határozza meg, mert - mint hangoztatta - "fizikailag és lelkileg kiegyensúlyozott, harmonikus családból épülhet fel erős nemzet". Az egészségügy és a családok kapcsolatáról Zsigó Róbert azt mondta, a kormány sokrétű családpolitikája számos intézkedéssel segíti a családokat, illetve a gyermekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlődését.
A koronavírus-járvány tapasztalatait is említve kijelentette: a sikeresen vett akadályok kulcseleme az egészségvédelem és családvédelem összefogása. Az KINCS és az SE együttműködése is kiváló példa arra, hogy e két terület miként tudja erősíteni egymást - jelezte.

Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár a többi között arról beszélt, hogy a KINCS olyan szakpolitikai intézet, amely "kíváncsi" a tudományos megalapozottságra, a nemzetközi jó példákra, igyekszik azokat Magyarországon is megvalósítani.

Szócska Miklós, az SE egészségügyi közszolgálati karának dékánja szerint mentálhigiénés intézetük komoly missziót teljesít a családterápiás képzésekkel, amely a KINCS-csel kötött együttműködéssel a "helyére került".

Pethesné Dávid Beáta, az SE mentálhigiéné intézetének igazgatója a többi között arról szólt, hogy azoknak az embereknek, intézeteknek és annak a tudásnak, amelyek egy cél felé visznek, össze kell tartoznia.

2020. október 9. Magyar Nemzet

2020. október 6. Magyar Nemzet

2020. október 1. KarcFM – Spájz

2020. szeptember 29. Képmás

2020. szeptember 20. Confessio 2020/3.

2020. szeptember 28. M1 - Ma este

2020. szeptember 20. HírTV Híradó

2020. szeptember 18. Szombathelyi Televízió

2020. szeptember 18. Savaria Fórum

2020. szeptember 18. Friss.hu

2020. szeptember 16. Demokrata

2020. szeptember 8. HírTV - Paletta

2020. szeptember 3. M1 - Ma reggel

2020. augusztus 31. Képmás

2020. augusztus 30. M1 - Család’20

2020. augusztus 27. KarcFM – Spájz

2020. augusztus 27. demokrata.hu

2020. augusztus 27. Magyar Nemzet

2020. augusztus 27. M1 - Híradó

2020. augusztus 27. M5 - Híradó

2020. augusztus 26. Mandiner

2020. augusztus 26. MTI

Rétvári: a náci és a kommunista diktatúra is családellenes volt
A náci önkényuralmi rendszer és a kommunista diktatúra áldozatai ugyanolyan fájdalmakat szenvedtek el, és mindkét diktatúra családellenes volt - hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára A XX. századi totalitárius diktatúrák családrombolása címmel rendezett szerdai konferencián a Kopp Mária Intézetben.

Rétvári Bence szerint a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja, a Molotov-Ribbentrop-paktum megkötésének napja (1939. augusztus 23-a) jelképe annak, hogyan tudott kiegyezni Hitler és Sztálin. A náci és a kommunista eszmék követői azért tudtak érdekeik mentén kiegyezni egymással, mert ugyanazokat a polgári keresztény értékeket tagadták, vonták kétségbe - mondta az államtitkár a Szabadságvédő Alapítvány rendezvényének megnyitóján.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a barna és a vörös diktatúra is családellenes volt, mert tudták, az alapvető értékeket a családban lehet megtanulni. A családellenességre példaként említette, hogy arra buzdították a gyerekeket, jelentsék fel szüleiket, ha otthon a rendszert kritizálják.

Rétvári Bence szerint "minden szélsőséges ideológia családellenes; a barna is, a vörös is és a szivárványos is", csak az eszközeik mások. Úgy vélte, a szélsőséges ideológiák szerint a családot fel kell számolni és másfajta társadalmi együttélési formát kell létrehozni.

Közölte, a kormány fontos feladatának tartja a családok, az ahhoz kapcsolódó értékek megóvását, megerősítését; a családtámogatási rendszer ennek az értékválasztásnak a következménye.

A legutóbbi költségvetésben 2309 milliárd forintot biztosítottak a családok támogatására, míg ez az összeg a jelenlegi kormányzás előtti utolsó elfogadott büdzsében csak 960 milliárd volt - ismertette.

Azt mondta a támogatási rendszert a sokféle élethelyzetre tekintettel alakították rugalmassá. Hozzátette: jelenleg 33 féle támogatási forma létezik és ezek közül húszat az elmúlt tíz évben vezettek be, egy részüket sarkalatos törvénybe építették.

A javuló demográfiai adatokra, a növekvő gyermekszámra utalva úgy fogalmazott: ilyen megfiatalodó hét hónapja generációk óta nem volt Magyarországnak.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke arról beszélt, a diktatúráknak máig tartó hatásaik vannak, ugyanakkor jó hírnek mondta, hogy a család ereje olyan érték, amely védelmet nyújt a legsötétebb korszakokban is.

Közölte, a Ratkó-korszaknak, majd az azt követő abortusz-liberalizációnak ma is érzékelhetők a negatív hatásai a népesedési helyzet alakulásában.

Szerinte ma Magyarországon nincs egyetlen olyan család sem, amelynek ne lenne legalább egy olyan tagja, aki ne szenvedett volna a fasizmus vagy a kommunizmus bűneitől, ezek között kitelepítéstől, állásvesztéstől, vagy a továbbtanulástól való megfosztástól.

A konferenciát az európai totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett programsorozat részeként rendezte meg a Szabadságvédő Alapítvány.

2020. augusztus 20. HírTV – Címlap

2020. augusztus 13. KarcFM – Hangoló

2020. augusztus 13. Kossuth Rádió - Ütköző

2020. augusztus 13. HírTV – Magyarország élőben

2020. augusztus 12. Magyar Demokrata

2020. augusztus 11. hirado.hu

2020. augusztus 10. M1 Híradó

2020. augusztus 10. Magyar Nemzet

2020. augusztus 2. Képmás

2020. július 28. M1

2020. július 27. Kossuth Rádió - A nap kérdése

2020. július 27. Kölcsey TV

2020. július 27. MTI

2020. július 27. Magyar Nemzet

2020. július 23. Bors, borsonline.hu

2020. július 22. InfoRádió

2020. július 22. Kossuth Rádió-Jó reggelt, Magyarország

2020. július 22. M1 - Ma délelőtt

2020. július 20. Magyar Nemzet, magyarnemzet.hu

2020. július 16. Kossuth Rádió, Vendég a háznál

2020. július 9. Bors, borsonline.hu

2020. július 9. Magyar Hírlap, magyarhirlap.hu

2020. július 9. Mandiner, mandiner.hu

2020. július 7. Magyar Hírlap

2020. július 6. InfoRádió

2020. július 6. Kossuth Rádió - Napközben

2020. július 2. M1 - Ma reggel

2020. július 1. vasarnap.hu

2020. július 1. MTI

KINCS: a családvédelmi akcióterv a legnépszerűbb családpolitikai program

A családvédelmi akcióterv az elmúlt tíz év legösszetettebb, legbőkezűbb, legkiterjedtebb és legeredményesebb családpolitikai intézkedéscsomagja; népszerűségét mutatja, hogy egy év alatt 200 ezer család jutott támogatáshoz és jelentősen javultak a népesedési mutatók - közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) a legfrissebb reprezentatív vizsgálata alapján.

A KINCS az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta, hogy a gyermekvállalási korban lévő magyarok 90 százaléka az akcióterv mind a hét intézkedésével egyetért, és ezek között a legnépszerűbb a bölcsődei férőhelyek bővítése. A KINCS az akcióterv bevezetésekor és idén tavasszal is felmérést készített az intézkedésekről és napról napra követte az igénylések számát is - írták.
Ismertetésük szerint a családvédelmi akcióterv intézkedései közül legtöbben a babaváró támogatást igényelték. Bevezetése óta már csaknem 100 ezer (96 235) pár igényelte, akiknek több mint négyötöde a maximális összeget, azaz 10 millió forintot vett fel.

A CSOK kölcsönöket 11,5 ezren, a jelzáloghitel elengedést csaknem 13 ezren, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását 27 ezren, a négygyermekes anyák szja mentességét 43 ezren vették igénybe - írták.

Az ezer ember megkérdezésén alapuló közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy az intézkedések támogatottsága a tavalyi magas értékhez képest is nőtt, 10-ből 9-en egyetértenek mind a hét intézkedéssel. Legnépszerűbbek a bölcsődefejlesztések, a babaváró támogatás és a CSOK, de a többi lehetőség is kifejezetten hasznos a megkérdezettek háromnegyede szerint.

A támogatást igénybe vevők egyötöde úgy nyilatkozott, hogy a családvédelmi akcióterv nélkül nem vállalt volna gyermeket és több mint tizedük házasságkötése is egyértelműen a támogatásokkal hozható összefüggésbe. Tavaly a válaszadók kétharmada, idén pedig már háromnegyede mondta azt, hogy az akcióterv intézkedései egyértelműen javítják Magyarország népesedési helyzetét.
Erre utalva emlékeztettek arra, hogy az elmúlt fél évben 6 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv. 2019 decembere és 2020 májusa között 44 308 gyermek született, ez 5,4 százalékkal (2 256) több, mint az előző év azonos időszakában - áll egyebek mellett a KINCS közleményében.

2020. június 30. InfoRádió

2020. június 30. Képmás

2020. június 30. MTI

Novák: már kétszázezer családot támogattak a családvédelmi akcióterv keretében

Mintegy 200 ezer családot, több mint 900 milliárd forinttal támogatott a kormány egy év alatt a családvédelmi akcióterv keretében - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Novák Katalin a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) épületében tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a tavaly július 1-jén induló családvédelmi akcióterv új fejezetet nyitott a magyar családtámogatások történelmében. Az elmúlt egy év a családokért történő összefogásról szólt, az akciótervet megelőző nemzeti konzultáció is azt mutatta, hogy Magyarországon nemzeti egyetértés övezi a családtámogatások szerepét - mondta.
Az államtitkár ismertette: a babaváró támogatást mintegy százezren igényelték, a legtöbben a 10 milliós támogatás egészét kérték, de népszerű volt a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a jelzáloghitel-elengedés és a családi otthonteremtési kedvezményhez (csok) kapcsolódó kölcsön is. A négygyermekes édesanyák szja-mentességét január óta 43 ezren vették igénybe, és a bölcsődei helyek bővítése is tart - tette hozzá.
Novák Katalin kiemelte, mintegy 40 éve nem volt olyan magas a házasságkötések száma, mint most, és több mint 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv is.
A kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy a csökkenő népességű, idősödő nemzetből gyarapodó, fiatalodó nemzet váljon, valamint hogy visszaadja az elvesztett bizalmat, és Magyarországon újra higgyenek az emberek abban, hogy érdemes gyereket nevelni, családot alapítani - mondta.
Fűrész Tünde, a Kincs elnöke arról számolt be, hogy a csokhoz kapcsolódó kölcsönt 11 500-an, a jelzáloghitel elengedését pedig mintegy 18 ezren igényelték. A babaváró támogatással élők kétharmada a 30-as éveiben jár, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását kérők több mint fele a 40-es, 40 százaléka a 30-as éveiben él a lehetőséggel, a csokot igénylők átlagéletkora pedig 37 év - ismertette.
Hangsúlyozta, hogy az intézet családvédelmi akcióterv népszerűségét mérő kutatása szerint a többség kifejezetten hasznosnak tartja az intézkedéseket, a megkérdezettek 20 százaléka igénybe is vette azok egyikét. Legtöbben arról számoltak be, hogy óriási segítséget jelentettek a támogatások, a válaszadók 20 százaléka szerint az igénybe vett támogatás nélkül nem vállaltak volna gyermeket vagy újabb gyermeket - tette hozzá Fűrész Tünde.

2020. június 24. Európa Rádió-Találkozások

2020. június 24. Karc FM Spájz

2020. június 21. MTI

2020. június 21. M1 - Ma Este

2020. június 20. Kossuth Rádió - Krónika

2020. június 20. MTI

KINCS: Magyarországon apának lenni jó

Magyarországon jó apának lenni, hiszen az apaság pozitív hatással van a férfiak életminőségére, ezért is örvendetes, hogy nőtt a férfiak gyermekvállalási kedve - közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szombaton az MTI-vel.

Az intézet a vásárnapi apák napjával kapcsolatos közleményében hangsúlyozta, az elmúlt tíz évben az ezer 15-59 éves férfira jutó születések száma 25-ről 31-re nőtt. Az apák átlagos életkora gyermekük születésekor csaknem egy évvel, 34,3 évre nőtt - fűzték hozzá.

Az apák szerepének fontosságát számos kutatás és tanulmány is igazolja. Bár Magyarországon inkább a hagyományos modell szerint ítélik meg a férfiak szerepét, a szülői feladatok megosztása is egyre hangsúlyosabban jelen van a családokban - írták.

Kutatások alapján a férfiak önmaguktól, a nők pedig partnerüktől leginkább azt várják el, hogy a férfiak egyszerre biztosítsák az anyagiakat, és a mindennapokban aktívan résztvevő apák is legyenek. A hagyományos, anyagi biztonságot megteremtő apakép általános elfogadottsága 94 százalékos, ugyanakkor a családcentrikus, résztvevő apai szerep támogatottsága is jelentős, 65 százalék.

Az apák otthon maradását, közvetlenül a gyermek születése után a többség, 67 százalék támogatja. Az apák egyre nagyobb része vállalkozna arra, hogy hosszabb időt töltsön otthon gyermekgondozással, az anyák viszont hagyományosabban gondolkodnak erről, 40 százalékuk nem tartja elképzelhetőnek, hogy ne az anya maradjon otthon a gyermekkel. Ugyanakkor az édesanyák több mint négyötöde leginkább az édesapára számíthat, ha segítségre van szüksége a gyermek gondozásában és nevelésében - mutatják a kutatások.

Az apával való jó kapcsolat elősegíti, hogy a fiatalok boldogabbnak érezzék magukat - írták, megjegyezve, hogy akiknek nagyon jó a kapcsolatuk az édesapjukkal, azoknak több, mint 80 százaléka érzi magát inkább boldognak és elégedettnek. Azoknak az édesapáknak pedig, akik gyermekükkel jó kapcsolatot ápolnak, négyszer nagyobb esélyük van a hosszabb életre - fűzték hozzá.

2020. június 17. M1 - Ma Délelőtt

2020. június 17. Kossuth Rádió - Napközben

2020. június 16. Karc FM Spájz

2020. június 16. HírTV - Híradó

2020. június 15. magyarnemzet.hu

2020. június 14. InfoRádió

2020. június 14. M1 - Ma Este

2020. június 14. MTI

2020. június 13. magyarnemzet.hu

2020. június 10. Sóvidék TV

2020. június 8. MTI

2020. június 8. M1 - Ma reggel

2020. június 5. Karc FM Hangoló

2020. június 4. InfoRádió

2020. június 3. Kossuth Rádió - Jó reggelt, Magyarország!

2020. június 3. MTI

KINCS: továbbra is népszerű a határon túli magyarok körében a Köldökzsinór program

A Köldökzsinór program bevezetése óta 22 340 külhoni magyar család igényelte az anyasági támogatást és 19 289-en kérték az életkezdési letéti számla megnyitását gyermekük részére - tájékoztatta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szerdán az MTI-t.
A támogatások csaknem kétharmadát a Kárpát-medencében élők vették igénybe, azon belül is 70 százalékuk Erdélyben, 15 százalékuk a Vajdaságban, 9 százalékuk Kárpátalján, 6 százalékuk pedig Felvidéken - közölték.
Ugyanakkor a Kárpát-medencén kívül több, mint 8000 kisbaba után folyósították a támogatásokat. A gyermekek 95 százaléka Európában, 5 százaléka a világ más országaiban született - teszik hozzá.
Emlékeztetnek arra: a Köldökzsinór programnak köszönhetően 2018 januárja óta az anyasági támogatás, valamint a fiatalok életkezdési támogatása, a babakötvény ugyanúgy jár a külhonban születő magyar gyermekek után is.
A támogatásokkal Magyarország kormánya anyagilag is elismeri azokat a magyar családokat, akik gyermeket vállalnak a világ bármely pontján.
Az anyasági támogatás összege 64 125 forint, ikergyermekek esetén gyermekenként 85 500 forint, az életkezdési letéti számla megnyitásakor pedig az állam 42 500 forint támogatást biztosít, amely minden évben az inflációval megegyező mértékkel kamatozik - idézik fel.
Továbbá a Köldökzsinór programba való bekapcsolódással egyidejűleg elindul a gyermek magyar állampolgárságának vagy magyar igazolványának kérelmezése is. Ez azt jelenti, hogy a program jelentősége az anyagi támogatáson felül a magyar származású gyermekek honosítása szempontjából is meghatározó - teszik hozzá.
Arra is kitérnek: bár a járványhelyzetben némileg csökkent az igénylések száma, de a kérelmeket a gyermek születését követő hat hónapon belül akár digitálisan is be lehet nyújtani. Vagyis a veszélyhelyzet múlásával várhatóan újra többen adják majd be az elmaradt kérelmeket. Ennek jelei már láthatók is a Vajdaságban - ismertetik.
Hangsúlyozzák, hogy a magyarság gyarapodásához hozzájárul a csaknem 4,5 millió külhonban élő magyar. Ezen gyermekek, családok magyar identitásának megmaradása pedig nagymértékben függ az anyaország segítségétől.
A Köldökzsinór programmal a magyar családtámogatási rendszer átlépte a trianoni határokat, kifejezve ezzel azt, hogy minden magyar gyerek kincs, szülessen bárhol is a világban - tartalmazza az intézet közleménye.

2020. június 2. MTI

2020. június 2. M1 - Ma este

2020. június 1. Magyar Nemzet

2020. június 1. HírTV - Híradó

2020. június 1. MTI

KINCS: a magyar családi adókedvezmény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő

A magyar családi adókedvezmény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően segíti a családokat - hangsúlyozta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) hétfői közleményében.
A washingtoni Tax Foundation májusi elemzését ismertetve azt írták: az európai államok által nyújtott családi adókedvezmények mértéke jelentősen eltér. Közöttük Magyarország az élmezőnyben szerepel, a magyar családi adórendszer jelentősen hozzájárul a családok bevételeinek növeléséhez.
A családoknak nyújtott célzott adókedvezmények felmérése során összehasonlították egy egykeresős, kétgyermekes család és egy gyermektelen, egyedülálló munkavállaló adóterheit, akiknek adózás előtti, bruttó jövedelmük megegyezik. A vizsgált országokban az egykeresős és kétgyermekes családokat átlagosan 29,6 százalékos adómérték terhelte 2019-ben, eközben egy gyermektelen munkavállaló átlagos adóterhe 40,1 százalék volt, amely 10,5 százalékponttal magasabb, mint egy kétgyermekes családé.
Közölték: a magyar kormány a családi adórendszer 2011-es bevezetése, majd 2014-es járulékkedvezményekre való kiterjesztése óta megduplázta és gyermekenként havi 20 ezer forintra emelte a kétgyermekes családok által igénybe vehető személyi jövedelemadó-kedvezmény mértékét, amelynek eredményeképpen Magyarország a lista hetedik helyén végzett, Németországhoz és Szlovéniához közel hasonló 15 százalékos adómérték különbségekkel.
Ez azt jelenti, hogy egy kétgyermekes magyar család havi nettó jövedelme így 15 százalékkal magasabb a családi adózásnak köszönhetően, mint egy gyermektelen munkavállalóé - mutattak rá.
Hozzátették: a felmérés ugyanakkor nem tartalmazta a nagycsaládosok által igénybe vehető adókedvezményeket, amely a harmadik, vagy további gyermekek esetében gyermekenként havi 33 ezer forint, míg a négygyermekes édesanyáknak egyetlen más ország sem biztosít személyi jövedelemadó-mentességet Magyarországon kívül.
A felmérés szerint az adóterhek közötti különbség Luxemburgban a legnagyobb (-21,1 százalék), itt van a legkiterjedtebb adókedvezmény a vizsgált országokban. A második helyen Lengyelország (-17,9 százalék), a harmadikon Csehország (-17,3 százalék) végzett. Az adóterhek közötti eltérés Törökországban volt a legkisebb, itt mindössze -1,7 százalékpont a különbség, a lista alján található Görögország (-3,0 százalék), és Norvégia (-3,6 százalék).

2020. május 28. magyarhirlap.hu

2020. május 28. Magyar Nemzet

2020. május 26. M1 - Ma Este

2020. május 26. Kossuth Rádió – Jó reggelt, Magyarország!

2020. május 25. Hír TV - Magyarország élőben

2020. május 25. Magyar Nemzet

2020. május 24. InfoRádió

2020. május 24. Hír TV - Híradó

2020. május 24. MTI

2020. május 21. Magyar Hírlap

2020. május 21. Magyar Nemzet

2020. május 18. MTI

2020. május 18. M1

2020. május 18. Magyar Nemzet

2020. május 15. Képmás

2020. május 13. Karc FM Spájz

2020. május 11. InfoRádió - Családi hét

2020. május 8. M1

2020. május 8. Kossuth Rádió

2020. május 8. MTI

2020. május 7. Karc Fm Hangoló

2020. május 7. InfoRádió

2020. május 6. Hír TV - Magyarország élőben

2020. május 6. Hír TV - Híradó

2020. május 6. Magyar Demokrata

Egyre több gyermek születik
https://demokrata.hu/magyarorszag/egyre-tobb-gyermek-szuletik-240052/

A múlt télen minden demográfiai mutató számottevően javult Magyarországon. Többen születtek, kevesebben haltak meg, nőtt a házasságkötések száma és a termékenységi arányszám. Mindezek következtében a természetes fogyás 36 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.

SIKERESNEK BIZONYULT A CSALÁDVÉDELMI AKCIÓTERV

Egyre több gyermek születik

Tavaly december és idén február között 23 ezer gyermek született Magyarországon, ez 8,6 százalékkal több, mint az előző télen. Ennek következtében az úgynevezett termékenységi arányszám is jelentős mértékben megugrott, 1,55-ra, sőt idén januárban elérte az 1,6 százalékot. E három hónapban 10 616 pár mondta ki a boldogító igent, ami közel duplája az előző téli időszak házasságkötéseinek. A terhességmegszakítások száma 7,7 százalékkal lett kevesebb, mint egy évvel korábban. Az elhunytak száma pedig 11,5 százalékkal csökkent az előző évihez képest. – A gyermekvállalási kedv növekedése már tendencia 2010 óta, az ezt kifejező termékenységi arányszám 2010-ben 1,25-os értéket mutatott, 2019-re már 1,49-ra emelkedett – mondja Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke. – A nagymértékű javulás a családokat középpontba állító kormányzati politikának köszönhető, a téli hónapok mutatóinak kiemelkedő javulása pedig közvetlenül a tavaly elindult családvédelmi akciótervnek. 2019. július elsejétől vezették ugyanis be a babaváró támogatást, a jelzáloghitel-elengedést, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását és a csok kibővítését, továbbá a bölcsődefejlesztési programokat. Idén januártól pedig életbe lépett a négygyerekes anyák adómentessége, valamint a lehetőség arra, hogy a nagyszülők is felvehessék a gyedet.

Feltehetően elsősorban a házaspárok által igényelhető, tízmillió forintos babaváró támogatásnak köszönhető, hogy a házasságkötések száma több mint másfélszeresére emelkedett az akcióterv tavaly februári bejelentése óta eltelt egy évben, de csak a téli hónapokban közel kétszer annyian mondták ki a boldogító igent, mint az azt megelőző télen. 10 616 pár lépett frigyre, ami negyvenéves rekord, ráadásul szintén egy hosszú távú tendenciának is a része, hiszen 2010 óta folyamatosan emelkedik a házasságkötések száma. Közben a válások száma csökken, tavaly hatvanéves mélyponton volt. Ráadásul tíz éve mind kevesebb terhességet szakítanak meg.

A KINCS anyák napjára jelentette meg 10+1 tény a 2010-es években gyermeket szült édesanyákról című kiadványát, ami még több érdekes és pozitív irányú adattal szolgál: noha a szülőképes korú, 15–49 év közötti nők száma több mint hét százalékkal csökkent a társadalomban, ráadásul ezen belül a 20 és 40 év közöttiek száma 16 százalékkal esett vissza tíz év alatt, a születések száma mégsem csappant meg, sőt az ezer nőre jutó adat nyolc százalékkal nőtt. 2015 után újra nőtt a házasságban született gyermekek száma, a kisbabák csaknem 60 százalékának szülei alkotnak házaspárt. Leginkább a harmadik gyermekként világra jött újszülöttek száma emelkedett 2010-hez képest, tehát egyre többen vállalnak harmadik gyereket, miközben csökkent a testvérek megszületése között eltelt idő, különösen a gyed extra 2014-es bevezetése óta: a kisbabák közel fele úgy jön a világra, hogy testvére még nem töltötte be a harmadik életévét. Érdekes látni, hogy mindig van egy csúcs nyáron, amikor többen születnek, vagyis a téli ünnepi időszaknak tényleg van hatása a termékenységre, általában augusztusban jön világra a legtöbb gyerek.

A legtöbb születést a Közép- és az Észak-Magyarország régióban regisztrálták, növekedés azonban csak vidéken volt, Budapesten csökkent a születések száma. Az édesanyák iskolázottsága alapján a legnagyobb növekedés 2010 óta a középfokú végzettségűek körében tapasztalható, legnagyobb visszaesés pedig az alacsonyabb végzettségűeknél figyelhető meg, miközben a diplomás édesanyák gyerekvállalása stagnált. 2010 óta a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is folyamatosan bővül, a munkaerőpiacon egyre aktívabbak az édesanyák. – Természetesen sok tekintetben mindez a családok kiemelt anyagi támogatásának köszönhető, de emellett annak is, hogy nőtt a házasság, a családalapítás és a gyerekvállalás tisztelete, elismertsége. Ehhez pedig hozzájárulhatott a kormányzat elkötelezett és következetes kiállása ezen értékek mellett – mondja Fűrész Tünde.

Mindez különösen fontos most, a járvány idején, mert így a családok megerősödve kerültek bele ebbe a nehéz helyzetbe, amely az egészségügyi mellett pszichológiai és gazdasági kihívások elé is állítja őket.

2020. május 6. MTI

KINCS: tovább erősödik a családon belüli összetartás a járványhelyzetben

A járványügyi veszélyhelyzet okozta nehézségek még közelebb hozzák egymáshoz a családtagokat - derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatásából, amelynek részleteit szerdán közölték az MTI-vel.
A kutatásban - amelyet áprilisban készítettek, 1000 ember telefonos megkérdezésével - azt írták, a magyar emberek elsősorban a családjukra számítanak ebben az időszakban, a megkérdezettek többsége higgadtan éli meg a járványhelyzetet, és betartja a járványügyi intézkedéseket.
Nagy nehézségekről a megkérdezettek kevesebb, mint 20 százaléka számolt be, leginkább a munkahelyi bizonytalanságoktól és a megbetegedés lehetőségétől tartanak.
A jelenlegi helyzetben a válaszadók 80 százaléka házastársára, párjára vagy gyermekére támaszkodhat. A járványügyi veszélyhelyzet megerősítette a családtagok közötti kapcsolatokat: a megkérdezettek negyede (24 százalék) azok javulásáról számolt be, 71 százaléknál nincs változás és csak 4 százalék érzi úgy, hogy romlottak a családi kapcsolatai a veszélyhelyzet óta. Az emberek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy most több időt tud fordítani családtagjaira.
A felmérésből az is kiderül, hogy a veszélyhelyzetben a válaszadók alig negyede (24 százalék) érzi feszültebbnek magát, az emberek 47 százaléka inkább nyugodtan, higgadtan éli meg a jelenlegi helyzetet.
A férfiak és a fiatalok általában nyugodtabbak: a férfiak 51 százaléka, míg a nők 44 százaléka, emellett a 30 év alattiak 56 százaléka, míg a negyveneseknek mindössze 36 százaléka tekinti magát inkább nyugodtnak, mint feszültnek.
Közölték azt is, a többség ismeri és betartja a koronavírus elleni védekezés szabályait: a döntő többség (94 százalék) azt állítja, hogy teljes mértékben betartja a vásárlási, kereskedelmi korlátozásokat és a kijárási korlátozást.
Az emberek többsége felelősen és tudatosan védekezik a vírus ellen, 85 százalékuk a szokásosnál gyakrabban mos kezet, 55 százalékuk pedig rendszeresen hord maszkot és gumikesztyűt is.
Úgy tűnik, hogy a magyarok többsége megbirkózik a járvány miatt felmerülő problémákkal, hiszen kevesebb, mint 20 százalékuk számolt be kifejezetten nagy nehézségekről.
Általában legkevésbé az élelmiszer beszerzése, valamint a hivatali ügyek intézése okoz problémát, leginkább viszont a munkahelyi bizonytalanság és a pénz előteremtése miatt aggódnak.
A járványhelyzet miatt a legtöbben, azonos mértékben attól tartanak, hogy valaki megbetegszik a családban (43 százalék) vagy elveszíti a munkáját (42 százalék) - áll a közleményben.

2020. május 4. InfoRádió

2020. május 4. M1 Ma reggel

2020. május 4. Klasszik Rádió

2020. május 3. Mária Rádió

2020. május 3. MTI

KINCS: magabiztosabban vállalnak gyermeket a magyar édesanyák

A korábbinál magabiztosabban vállalnak gyermeket a 2010-es években a magyar édesanyák - áll a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) MTI-nek küldött közleményében.

A családbarát kormányzás 2010-es kezdete óta több gyermeket szülnek a gyermekvállalási korban lévő nők, nőtt a gyermekvállalási kedv és az ezer nőre jutó születések száma is - idézik anyák napja alkalmából készített kiadványukat.
Az általuk felsorolt adatok szerint 2010 óta nőtt a gyermekvállalási korban lévő nők termékenysége és az ezer nőre jutó szülések száma, miközben a gyermekvállalási korban lévő nők száma jelentősen csökkent és kissé emelkedett a szülő nők átlagéletkora, megduplázódott a 40 éves koruk felett szülő nők száma.
Megemlítik: 2015 után újra nőtt a házasságban született gyermekek aránya, több harmadikként megszületett gyermek jött világra, kevesebb idő telik el a testvérek megszületése között. A legtöbb gyermeket Közép- és Észak-Magyarországon hozták világra, az adatok azt mutatják, a középfokú végzettségű anyák több gyermeket vállaltak, a gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele megnőtt, a kisgyermekes anyák foglalkoztatása folyamatosan emelkedik.
Míg a gyermekvállalási kedvet kifejező termékenységi arányszám 2010-ben 1,25-ös értéket mutatott, 2019-re már 1,49-re emelkedett. Az ezer 15-49 éves nőre jutó születések száma 6 százalékkal, míg az ezer 20-39 éves nőre jutó születések száma ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal emelkedett - említik meg.
A szülőképes korú, 15-49 év közötti nők száma több mint 7 százalékkal, 160 ezerrel csökkent 2010 óta. Legnagyobb mértékben a legtöbb gyermeknek életet adó, 20-39 éves korosztály létszáma csökkent, összesen 16,5 százalékkal. Ehhez képest a születések száma 2014 és 2017 között emelkedett a 2010-es értékhez képest, 2019-ben pedig mindössze 1,3 százalékkal maradt el attól.
A gyermeket szülők nők átlagéletkora Magyarországon csak kis mértékben emelkedett 2010-hez képest, 29,8-ról kevéssel 30 fölé. Az első gyermeküket a nők továbbra is átlagosan 28 éves korukban szülik. Emellett duplájára nőtt a 40 éves koruk felett szülő édesanyák számaránya - közölte a KINCS.

2020. április 26. Hír TV

2020. április 25. InfoRádió

2020. április 25. M1 Ma Este

2020. április 25. MTI - Népesedési Infó

2020. április 24. unideb.hu

2020. április 24. Kossuth Rádió - Jó napot, Magyarország!

2020. április 22. M1 Híradó

2020. április 22. Hír TV

2020. április 22. MTI - Föld napja

A Föld napja - A gyermekes családok jobban figyelnek a környezet védelmére

Budapest, 2020. április 22., szerda (MTI) - A gyermekes családok jobban figyelnek a környezetvédelemre, 65,1 százalékuk aktívan elkötelezett a környezetvédelem iránt, míg a gyermektelen felnőttek esetében ez mindössze 41,6 százalék - derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) MTI-hez elküldött reprezentatív felméréséből, amelyet a Föld napján hoztak nyilvánosságra.

Az összegzés szerint a nagy többség (89,5 százalék) szerint a Földet érintő környezetvédelmi problémákat komolyan kell venni, a válaszadók 60,4 százaléka szerint pedig nagyon súlyos problémával állunk szemben. A nők 62,8 százaléka, míg a férfiak 52,5 százaléka elkötelezett a környezet védelme iránt.

A kutatási eredmények elemzésekor három markáns csoport képe rajzolódott ki: a környezetvédelem iránt elkötelezettek (57,9 százalék), az érdeklődők (28,6 százalék) és az érdektelenek (13,5 százalék) csoportja.

Az eredmények alapján a gyermekes családok 65,1 százaléka aktívan elkötelezett a környezetvédelem iránt, míg a gyermektelen felnőttek esetében ez mindössze 41,6 százalék.

Az emberek csaknem 40 százalékát leginkább a hulladék növekvő mennyisége és annak nem megfelelő kezelése zavarja, ezt követi a levegőszennyezés (18,6 százalék) és az éghajlat megváltozása (15 százalék). Legégetőbb megoldandó problémának a válaszadók az egyszer használatos műanyagok nagy mennyiségét és a vállalati károsanyag-kibocsátást tartják. A lakóhelyen történő szemetelés és illegális szemétlerakás a gyermekesek 31,5 százaléka szerint a legsúlyosabb probléma.

A válaszadók több mint fele (58,3 százalék) érez személyes felelősséget a környezet romlása miatt, de leginkább a gyárakat, üzemeket (61,7 százalék), a közlekedést (51,1 százalék), valamint a multinacionális cégeket (50,3 százalék) teszik felelőssé.

A megkérdezettek 80 százaléka teljes mértékben egyetért azzal, hogy a klímaváltozás a gyermekek jövőjét fenyegeti. A válaszadók több mint kétharmada inkább környezettudatosnak tartja magát más emberekhez képest, s közel egyharmaduk gondolja úgy, hogy kifejezetten környezettudatos.

Mint írták, a magyar családok túlnyomó része környezettudatosan neveli gyermekét, leginkább a nagycsaládosokra jellemző ez az életforma. A válaszadók 90,5 százaléka részben már szelektíven gyűjti otthonában a hulladékokat. Azoknak, akik környezettudatosan nevelik a gyermeküket, több mint fele már legalább 5 éve szelektíven gyűjti a szemetet.

A KINCS 2020 márciusában végzett telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást, amelynek alkalmával 1000 embert kérdeztek meg.

2020. április 1. M1 Ma Este

2020. április 1. Karc Fm Hangoló

2020. április 1. InfoRádió

2020. április 1. MTI

Egy éve fogadták el a családvédelmi akciótervet

Egy éve fogadta el az Országgyűlés a családvédelmi akciótervet, azóta mintegy 170 ezren igényelték a hét lehetőség valamelyikét - közölte a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért az MTI-vel.

A közleményben felidézték, hogy a 176 igen szavazattal, 10 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadott családvédelmi akcióterv hét intézkedését két lépcsőben vezették be: tavaly júliustól indult el a babaváró támogatás, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos kölcsönök és a jelzáloghitel-elengedések bővítése, valamint a bölcsődefejlesztések dinamizálása, majd idén januártól a nagyszülői gyed és a négygyermekes anyák szja-mentessége.

A babaváró támogatást eddig mintegy 80 ezren, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását csaknem 26 ezren, a jelzáloghitel elengedését több mint tízezren, a kibővített csokot pedig 8,5 ezren igényelték. Mindemellett 2019-ben 2500 új bölcsődei hely is létrejött - írták.

Kiemelték, hogy a magyarok 97 százaléka által támogatott akcióterv legsikeresebb eleme a babaváró támogatás, amelynek igénylésekor a házaspárok 87,4 százaléka a teljes, tízmillió forintos összeget kérte. A támogatás az egész országban népszerű, a lakosságszámhoz igazodva a legtöbben Közép-Magyarországon, majd ezt követően az észak-keleti megyékben érdeklődtek iránta. A kérelmek harmada városokból, 28 százaléka községekből, ötöde a megyei jogú városokból és 18 százaléka Budapestről érkezett - ismertették.

Hozzátették: az igénybe vevők átlagéletkora 32,4 év. A kérelmezők mintegy kétharmada, 63 százaléka 30 és 40 év közötti, 31 százaléka pedig 30 évesnél fiatalabb.

Tájékoztattak arról is, hogy 2019-ben hónapról hónapra nőtt a házassági kedv, a rendszerváltozás óta nem kötöttek annyian házasságot, mint tavaly: 65 300 pár házasodott össze, 2018-hoz képest 28, a 2010-es adatoknál pedig 84 százalékkal többen.

Tavaly decemberben és idén januárban 8,2 és 9,4 százalékkal több gyermek született, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy két hónap alatt 1283 gyerekkel több született, mint amikor még nem lehetett igénybe venni az akciócsomag intézkedéseit - hangsúlyozták.

Hozzáfűzték, hogy a gyermekvállalási kedvet mutató teljes termékenységi arányszám decemberben 1,53-ra, januárban pedig 1,60-ra emelkedett, ezzel megelőzve az uniós átlagot.

2020. március 30. Képmás

2020. március 29. mandiner.hu

2020. március 25. Magyar Nemzet

2020. március 23. Duna TV - Roma Magazin

2020. március 16. Kossuth Rádió - Vendég a háznál

2020. március 13. M5 Kult'30

2020. március 13. Karc FM

2020. március 8. vasarnap.hu

2020. március 7. Kossuth Rádió - Jelenlét

2020. március 6. MTI

Langerné: a roma nők anyaként és a munkában is helyt tudnak állni

A roma nők rejtett erőforrásai, kincsei az országnak, akik nemcsak anyai szerepükben, hanem munkában is jól helyt tudnak állni - jelentette ki a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten.

Langerné Victor Katalin a Kopp Mária intézetben tartott rendezvényen elmondta: a Nő az esély elnevezésű programban részt vevő asszonyok bizonyították, hogy jól lehet rájuk építeni a szociális területen. Hozzátette, az általában több gyermeket felnevelő roma nők nagy tapasztalatra tesznek szert családjukban a gyerekgondozás vagy a betegellátás terén, és ezt a tudást kamatoztatni lehet. A program a nők otthonról hozott ismereteire, gyakorlatára épít, ezt a tudást erősítik, bővítik felnőttképzéssel - jelezte.
A programban részt vevő roma nőket országszerte 116 intézmény vette fel különböző gondozói, segítői munkára, és megbecsültségüket jelzi az is, hogy szívesen kötnek velük végleges munkaszerződést - mondta. Eddig 1200-nál több roma nőnek tudtak munkát adni a szociális területen képzettséget is nyújtó programban, amit szerinte az érdeklődésre és a jó visszajelzésekre tekintettel folytatni kell, kiterjesztve akár az egészségügyi és az oktatási területre is. Fontosnak mondta, hogy a roma nők valóban értékteremtő munkát kapjanak, mert saját példájukkal jól tudják motiválni gyerekeiket a tanulásra és munkára is. Egy előre nem látott folyamat is elindult: sok roma férfi is csatlakozott az eredetileg nőknek indított programhoz, ők is beváltak a szociális területen, maguk is kitanulták a szakmát - ismertette a helyettes államtitkár.
Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos is arra hívta fel a figyelmet, hogy "elképesztő tudások rejtőznek" a roma asszonyokban, akik, ha kell, néhány ezer forintból "életben tudják tartani" a családjukat. Ezt a tudást jól lehetne kamatoztatni, ha a közfoglalkoztatás keretei között például olyan munkákat végezhetnének, amelyben már jártasak, így például savanyítóüzemben dolgozhatnának - hívta fel a figyelmet.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) rendezvényén mutatták be a Roma nők egymás közt címmel a KINCS és a L'Harmattan kiadó gondozásában megjelentetett interjúkötetet, amelyben tizenkét nővel beszélget Raffael Mónika, a könyv szerkesztője, a KINCS Társadalmi Csoportok Kutatóközpont elemzője.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke a kiadvány méltatásában egyebek mellett azt írta: a kötetből nemcsak különleges női sorsok ismerhetők meg, hanem bepillantást nyerhető az egyes emberi életutak mögött meghúzódó társadalmi folyamatokba, változásokba, és láthatóvá válnak a hazai felzárkózáspolitika és családpolitika törekvései, céljai, kapcsolódásai és eredményei. Megbirkózni, megküzdeni, elérni, megteremteni, átadni - ezek jellemzik azokat a sikeres és inspiráló roma nőket, akik a kötetben megosztják gondolataikat - fűzte hozzá. A KINCS elnöke azt hangoztatta, hogy olyan erős, elhivatott roma nőket mutatnak be, akik eredményesek a szakmájukban, felelősséget éreznek környezetükért, kiállnak az értékek mellett, a női jogok mellett; ők mind példaképei romáknak és nem romáknak.
Az interjúkötet bemutatójához kapcsolódva Sikeres roma nők címmel kiállítás nyílt Kunhegyes Ferenc festőművész képeiből. Az interjúkötet szereplőinek vonásait bemutató kiállítás ingyenesen megtekinthető márciusban hétfőtől csütörtökig 10-16 óra között a Sánc utca 3/b alatti Kopp Mária intézetben.

2020. március 6. M5 Híradó

2020. március 5. csalad.hu

2020. március 2. MTI

Tizennyolc nyertes terv született a bölcsődeépítési ötletpályázaton

Elismerő oklevelet adott át Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke és Kovácsné Bárány Ildikó, a bölcsődei ügyek koordinációjáért felelős miniszteri biztos a bölcsődeépítési ötletpályázat tizennyolc díjazottjának hétfőn Budapesten.

Novák Katalin a Kincs épületében tartott díjátadón hangsúlyozta, hogy soha nem volt ekkora igény a bölcsődékre, mint most. Hiába van másfélszer annyi, több mint 51 ezer férőhely Magyarországon, mint 2010-ben, ez sem elég - fűzte hozzá.
Kiemelte: a cél az, hogy 2022-re mindenkinek helyben, lakóhelyéhez vagy munkahelyéhez közel bölcsődei férőhelyet biztosítsanak. 2010-hez képest kétszer annyi településen működik bölcsőde, az üzemeltetésük, működtetésük pedig négyszer annyiba - évente 40 milliárd forintba - kerül - tudatta.
A bölcsődék építésénél, felújításánál, bővítésénél segítségre van szükség, a pályázat nyertes tervei pedig mintaként, segítségül szolgálhatnak a bölcsődei beruházásokat megrendelőknek - közölte az államtitkár.
Novák Katalin azt mondta, hogy a gyermekek biztonsága kiemelten fontos, erősítéséhez hozzájárul a bölcsődei férőhelyek bővítése, a finanszírozás emelése és a bölcsődei dolgozók erkölcsi és anyagi elismerésének javítása is.
György István közölte: a bölcsődei férőhelyek bővítése lehetővé teszi, hogy egyre több szülő állhasson újra munkába, ez pedig nemzetgazdasági és társadalompolitikai szempontból is fontos.
A Miniszterelnökség, az Emmi, a Lechner Tudásközpont és a Kincs által tavaly októberben meghirdetett pályázatra három kategóriában - új épület, meglévő intézmény bővítése, meglévő kockaház átalakítása - negyven pályaművet nyújtottak be.
Ezek közül nyolctagú bizottság választotta ki a tizennyolc nyertes tervet, amelyeket a Kincs megvásárolt - ismertette a részleteket.
Hozzátette: a nyertes tervekből kiadványt állítanak össze, amelyet a bővítések során mintaként lehet használni.
A kormány családbarát politikája sok százezer családnak könnyíti meg az életét, és a magyar társadalom jövőjét is jó irányba tereli - mondta az államtitkár.
Fűrész Tünde kiemelte, a munka és a család összeegyeztetése nemcsak a családok, hanem a gazdaság és a társadalom szempontjából is cél.
Az elnök a Kincs kutatásait ismertetve elmondta, hogy a családvédelmi akcióterv hét pontja közül a bölcsődefejlesztés volt a legnépszerűbb: a kisgyermekes édesanyák 90 százaléka, a gyermekvállalási korban lévő magyarok - 18-45 év közöttiek - 84 százaléka egyetért a bölcsődék fejlesztésével.
A magyarok 86 százaléka szerint jó, ha két kereső van egy családban, az édesanyák 40 százaléka szerint pedig nem probléma, ha az anya a gyermek 2 éves korában visszamegy dolgozni - tette hozzá.
A nyertes pályaművek a bolcsodeotletpalyazat.hu honlapon tekinthetők meg.

2020. február 21. MTI

2020. február 19. Híradó.hu - Egyre több fiatal küzd a kapunyitási pánikkal

2020. február 18. M5 – Ez itt a kérdés

2020. február 17. Kossuth Rádió - Jó reggelt, Magyarország!

2020. február 15. MTI

Beneda: a magyarok túlnyomó többsége támogatja a kormány család- és nemzetpolitikáját

A magyar társadalom túlnyomó többsége támogatja a kormány család- és nemzetpolitikáját - jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten. Beneda Attila az Országházban tartott nyolcadik Kárpát-medencei családi nap keretében rendezett konferencián a családvédelmi akcióterv eddigi eredményeit ismertette. Mintegy 70 ezren igényelték a babaváró támogatást, 55 ezer támogatási szerződést kötöttek és több mint 500 milliárd forintot folyósítottak eddig - közölte.

Tájékoztatása szerint a nagycsaládosok autóvásárlását segítő támogatásra csaknem 25 ezer kérelmet nyújtottak be, és 15 milliárd forintot folyósítottak, ami azt mutatja, hogy "erre a támogatásra is szüksége van a magyar családoknak". A 2015-ben bevezetett, majd tavaly kibővített családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) keretében mintegy 300 milliárd forintos támogatást biztosítottak, ebből 2019-ben több mint 50 milliárdot fizettek ki. A falusi csokra pályázóktól pedig több ezer kérelmet fogadtak be - tette hozzá. Beneda Attila a világon egyedülállónak nevezte a január elsejével hatályba léptetett nagyszülői gyedet és a négy- vagy többgyermekes családanyák élethosszig tartó szja-mentességét. A határon túli családtámogatási lehetőségek között a babakötvényt, az anyasági támogatást, az ottani óvoda- és bölcsődefejlesztései programokat és az Erzsébet-táborokat említette a politikus. Az elszakított területeken élő családok támogatása is hozzájárulhat ahhoz, Magyarország hosszú időn keresztül stabil pont legyen Európában - hangoztatta. A magyar kormány eltökélt, hogy minden akadályt, nehézséget elhárítson a házasodni kívánó és gyermekvállalást tervező fiatal párok elől - mondta Beneda Attila. A mintegy 700 ember, köztük számos gyerek és fiatal részvételével megtartott családi napról Beneda Attila a megnyitón Wass Albertet idézve közölte: a szombati rendezvénynek a családi és a nemzeti gyökerek erősítése is célja.

Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a civil szféra kormányzati támogatását bemutató előadásában rámutatott: számos lehetőség kínálkozik a határon túli szervezetek számára, hogy a civil alapból további forráshoz jussanak. A Nemzeti Együttműködési Alap 2020-as pályázatait már lezárták, a 10 384 beérkezett pályázatból csaknem 5595 nyert, amit kimagaslóan jó arány - mondta a helyettes államtitkár.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) a 2018-ban indult Köldökzsinór program eredményeiről szólva azt mondta, hogy "a magyar családpolitika 2018-ban átlépte a trianoni határokat". Az anyasági támogatás és a babaváró kötvényt "határon innen és túl, ugyanolyan módon és ugyanolyan összegben" lehet igénybe venni minden magyar kisgyermek megszületését követően - közölte. A Köldökzsinór program iráni érdeklődés Kárpátalján a legnagyobb, Felvidéken pedig a legkisebb - tette hozzá.

Márton Zsuzsanna, a családi napot szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy szervezetük értékvállalása megegyezik a kormányéval, amely kiáll a határon túli magyar családok mellett.

Az Országházban megtartott eseményt a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

2020. február 14. TV2 - Mokka

2020. február 13. Kossuth Rádió - Jó reggelt, Magyarország!

2020. február 13. MTI

Fűrész Tünde: újra népszerű a házasság Magyarországon

Budapest, 2020. február 13., csütörtök (MTI) - A házasság újra népszerű a magyarok körében, 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a házasságkötések száma - mondta Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke csütörtökön Budapesten, a Házasság hete rendezvénysorozat keretében Család és/vagy karrier címmel tartott konferencián.

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom rendezvényén Fűrész Tünde arról beszélt: 2019 első 11 hónapjában 62 ezer házasságot kötöttek, ami 27 százalékkal több, mint a 2018-as évben kötött házasságok száma.
2010-hez képest több mint 80 százalékkal nőtt a házasságkötések száma - mondta, hozzátéve, a folyamat azért is különleges, mert ezzel párhuzamosan a házasulandó korban lévő (18 és 60 év közötti) lakosság száma folyamatosan csökkent a 2010-es években.
Megjegyezte: a folyamat ráadásul nem járt együtt a válások számának növekedésével sem.
Fűrész Tünde elmondta, a magyarok hisznek a házasság intézményében. A kutatások szerint 10 megkérdezettből 9 a házasságot javasolja a fiataloknak párkapcsolati formaként.
A KINCS elnöke hozzátette: a házasság értékességét Magyarországon az állam is igyekszik megerősíteni, hiszen már az alaptörvényben is szerepel, hogy Magyarország védi a házasság intézményét.
Emellett az állam számos intézkedése segíti a házasságkötést és a családalapítást. Példaként említette az első házasságukat kötőknek nyújtott adókedvezményt, a családi otthonteremtési kedvezményt és a babaváró támogatást.
Herjeczki Kornél, a Házasság hete mozgalom koordinátora köszöntőjében kiemelte: a 13 éve megszervezett Házasság hete programsorozat történetében fontos az összefogás. Az eredetileg egyházi kezdeményezéshez csatlakoztak civil szervezetek, mára pedig "alulról szerveződve", 100 településen 300 program csatlakozott a központi rendezvényekhez.
Fontosnak nevezte, hogy a program megőrizze hitelességét. Meglátása szerint ezt az összefogás mellett a szervezők személyes elköteleződése garantálja.
Herjeczki Kornél hozzátette: a Házasság hete mozgalom célja nemcsak az, hogy minél több házasságot kössenek, hanem az is, hogy ezek a házasságok "kiteljesedett, boldog kapcsolatok" a társadalom építőkövei legyenek.

2020. február 12. M2 Petőfi Tv, Én vagyok itt!

2020. február 12. M5 - Ez itt a kérdés

2020. február 12. M5 - Híradó

2020. február 12. MTI

Novák: reneszánszát éli a házasságkötés Magyarországon

Budapest, 2020. február 12., szerda (MTI) - Reneszánszát éli a házasságkötés Magyarországon, harminc éve nem kötöttek annyi házasságot, mint 2019-ben - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

Novák Katalin a házasság hetén, az V. kerületi házasságkötő-teremben tartott sajtótájékoztatón elmondta: 2019 januárja és novembere között mintegy 62 ezren kötöttek házasságot, 84 százalékkal többen, mint 2010-ben.
A házasságkötések száma minden régióban és életkori csoportban nőtt, a tavaly augusztusi 11 300 esküvő pedig 40 éves csúcsot jelent - tette hozzá.
Felidézte, hogy a negatív rekord 2010-ben volt, akkor ugyanis kétszer annyi házasság szűnt meg, mint amennyi köttetett.
Az elmúlt években Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az esküvők száma Európában - hangsúlyozta az államtitkár.
Novák Katalin kiemelte, hogy a válások száma soha nem látott alacsony szintet ér el: míg 2010-ben a házasságkötések számához viszonyítva 67 százalék volt a válások száma, addig 2018-ban csak 33 százalék.
Az államtitkár kitért arra is: a 2015 óta elérhető, két éven keresztül havi ötezer forintot jelentő első házasok adókedvezményét eddig 150 ezer pár, a júliusban hatályba lépett babaváró támogatást pedig több mint 67 ezren igényelték. A legtöbben a maximális 10 milliós összeget kérik - fűzte hozzá.
A kormány célja, hogy Magyarországon mindenkinek akkor és annyi gyermeke születhessen, amikor és amennyit szeretne. ehhez nyújt segítséget a magyar családtámogatási rendszer - mondta az államtitkár.
Novák Katalin kérdésre válaszolva elmondta: az egyeztetések során a német CDU-s vezető politikusoktól azt a visszajelzést kapják, hogy szeretnék, ha a Fidesz az Európai Néppárt tagja maradna, ennek érdekében pedig közvetítő szerepet is hajlandóak vállalni.
A Fidesz, a vitákat hátrahagyva, Európa és az európai emberek jövőjéről, fontos érdemi kérdésekről szeretne beszélni - tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz pártalapítványa irodát nyit Brüsszelben, elmondta: a Polgári Magyarországért Alapítvány brüsszeli irodája lehetőséget ad arra, hogy a Brüsszelben élőket a valóságról tájékoztassák, és ne csak az elferdített hírekből tájékozódhassanak.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke kedvezőnek és reménykeltőnek tartja, hogy ilyen sok házasság köttetik, és hogy emellett a válások száma jelentősen csökken.
Beszélt arról is, hogy kutatások szerint a magyarok 75 százaléka nem tartja elavultnak a házasságot, 10-ből 9 ember pedig javasolja is azt. Ez azt mutatja, hogy a magyarok házasságpártiak, és hisznek a házasság intézményében - vélekedett.
Ismertette továbbá, hogy Magyarországon az emberek többsége a stabil párkapcsolatot tartja a legfontosabbnak a gyermekvállaláshoz: az idősek kétharmada, a fiatalok több mint ötven százaléka szerint jó, ha a párok összeházasodnak a gyermekvállalás előtt.
Hozzátette: a házasságban gondolkozók 97 százaléka gyermeket is szeretne.