MÉDIA

Házasság hete - Kincs: a legtöbb magyar szerint a házasság a legideálisabb párkapcsolati forma

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) felmérése szerint a magyarok többsége párkapcsolatban képzeli el az életét, tízből heten a házasságot tartják a legideálisabb életformának, és a fiatalok körében az átlagnál is kedvezőbb a házasság megítélése. A Kincs a hét végén kezdődött házasság hete alkalmából kiadott közleményében, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez, azt írták: a január 9. és 25. között végzett kutatásukban azt vizsgálták, hogy az emberek szerint mennyire jellemző a házasság bizonyos életkorokban. Az eredmények szerint a nőket többen gondolják házasnak fiatalabb korban, mint a férfiakat, 45 éves kor körül azonban már kiegyenlítődik a nemek megítélése: a magyarok háromnegyede szerint az ilyen korú nők és férfiak is házasok. A 30 év alatti fiatalok az idősebb generációkhoz képest nagyobb arányban gondolják azt, hogy az egyes korosztályokban magasabb a házasok aránya, azaz a házasság megítélése a fiatalok körében az átlagnál kedvezőbb - írták. A kutatás során azt is megkérdezték, hogy melyik párkapcsolati formát tartják a legideálisabbnak egy nő és egy férfi számára a 20-as, a 30-as és a 40-es éveikben. A magyarok jelentős többsége szerint a stabil párkapcsolat - házasság vagy élettársi kapcsolat - a legmegfelelőbb, a szinglilét - egyedüllét - pedig a legkevésbé vágyott életforma, különösen az életkor előrehaladtával. A Kincs közleményében azt írták, a 2022-es népszámlálás adatai szerint a magyar huszonéves nők 23 százaléka, a huszonéves férfiaknak pedig 13 százaléka házas, "így megállapítható, hogy ebben az életkorban nagyobb arányban házasok a fiatalok, mint amennyien ezt a magyarok közül gondolják". A 30-as éveikben járók esetében a házassági arány tekintetében az elképzelések és valóság nagyjából fedi egymást: a harmincas éveikben járó nők esetében 53 százalék, a férfiak esetében 44 százalék gondolja úgy, hogy a házasság a legideálisabb párkapcsolati forma, ami nagyjából megegyezik azzal, ahányan ebben a korosztályban ténylegesen házasok: a nők 52 százaléka, a férfiaknak 41 százaléka - írták. Hozzátették: a legnagyobb különbség az ideálisnak tartott és a valós párkapcsolati helyzet tekintetében a 40-es éveikben járóknál látható, ugyanis tízből nyolc magyar szerint ebben a korosztályban a nők és a férfiak esetében is a legideálisabb az lenne, ha házasságban élnének, ehhez képest a népszámlálás adatai szerint a negyvenesek közül csak minden második házas, vagyis a nőknek 54 százaléka, a férfiaknak 50 százaléka. A kutatás alapján a magyarok döntő többsége párkapcsolatban szeretne élni, annak is a stabilabb változataiban, azaz házasságban vagy élettársi kapcsolatban, azonban - különösen az életkor előrehaladtával - az ideálisnak tartott párkapcsolati helyzet nem mindig egyezik meg a tényleges családi állapottal - jegyezték meg.
A Kincs közleményében kiemelték: a magyarok szerint a házasság a legjobb párkapcsolati forma, a válaszadók 70 százaléka vélekedett így, további 19 százalék az élettársi kapcsolatot, 7 százalék pedig a partneri kapcsolatot tartotta megfelelőnek.

2025. február 11. magyarnemzet.hu

2025. február 11. hirado.hu

2025. február 11. demokrata.hu

2025. február 11. szoljon.hu

2025. február 11. vasarnap.hu

2025. február 11. gondola.hu

2025. február 11. infostart.hu

2025. február 10. metropol.hu

2025. február 10. beol.hu

2025. február 7. Hetek

2025. február 3. InfoRádió – Családi hét

2025. február 3. KOSSUTH RÁDIÓ – KRÓNIKA

2025. február 2. M1 – Ma Este

2025. február 2. mandiner.hu

2025. február 1. mandiner.hu

2025. január 31. atv.hu

2025. január 31. hírtv.hu

2025. január 30. TV2 Tények

2025. január 30. MTI

Hankó Balázs: minden élethelyzetben támogatjuk a magyar családokat

A kormány minden élethelyzetben támogatja a magyar családokat, amelyek vagyoni helyzete 2025-ben tovább erősödik – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter a Család 2025 címmel rendezett konferencián csütörtökön Budapesten. Hankó Balázs a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány által szervezett eseményen egyebek mellett arról beszélt, hogy a magyar Európa legcsaládcentrikusabb, legcsaládbarátabb nemzete és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar családpolitikában 2010-ben bekövetkezett fordulat a családokat anyagi helyzetükben is megerősítette, ezt – mint fogalmazott - a magyar családok az államtól el is várják. Hankó Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a családok értékét az elmúlt időszakban sok támadás érte, illetve éri, vélekedése szerint Brüsszelben "családüldözés" folyik. Még soha nem született az Európai Unióban (EU) annyira kevés gyermek, mint az elmúlt években – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy miközben az unióban 2023-ban 2020-hoz képest mintegy 10 százalékkal kevesebb gyermek született, Magyarországon nem volt ilyen mértékű a születések számának visszaesése. A miniszter a Bokros-csomag kedvezőtlen következményeit kiemelve azt mondta, hogy az úgynevezett "Ratkó-dédunokák" születése épp emiatt maradt el. A magyar társadalomból ma éppen ezek a családalapítási korban lévő fiatalok hiányoznak – hangsúlyozta. Hozzátette: ha ők megszülettek volna, akkor ma 212 ezer gyermekkel lenne több Magyarországon, miközben az idén várhatóan megszülető mintegy 77 ezer gyermek helyett 100 ezer újszülött jönne világra, ám a 2010-es családpolitikai fordulat nélkül ez a szám valahol 66 ezer körül lenne. Hankó Balázs a magyar kormány családpolitikájának legfontosabb elemeit ismertetve elmondta: adókedvezmény formájában idén már mintegy 754 milliárd forint marad a családok zsebében, ami 2011 óta 4400 milliárd forintnyi adókedvezményt jelentett, ma négyszer annyi a családtámogatások összege mint 2010-ben, és a tavalyi évhez képest is 447 milliárd forinttal nőtt a családtámogatások összege, elérte a 3754 milliárd forintot. Munkáshitel, lakhatási támogatás, vidéki otthonfelújítási- illetve 35 éves korhatárra felemelt babaváró program, megduplázott családi adókedvezmény, megemelt gyermekgondozási díj, fenntartható rezsicsökkentés, az időseknek pedig állandósított 13. havi nyugdíj – sorolta a családpolitika legfontosabb elemeit a tárcavezető. 2026-tól akár 320 milliárd forint feletti összeggel is nőhet a családi adókedvezmény mértéke – tudatta. A miniszter reményét fejezte ki, hogy a Donald Trump vezette új amerikai kormányzattal együttműködve a családok értékének védelme és önbecsülésének biztosítása is tovább erősödhet. Győri Enikő európai parlamenti képviselő, a Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnöke azt mondta: a "káros woke-ideológiával" sok támadás éri a családbarát nemzeti kormányokat, velük szemben az anyagi források visszatartásával és a sajtó "feltüzelésével" indítottak támadásokat. Az amerikai elnökválasztások eredményére utalva azt hangsúlyozta: a változásoknak nem lehet ellenállni. Az EU, amely a válságok következtében amúgy sincs jó állapotban, az elmúlt időszakban semmit sem tett a családokért, ezzel szemben a patriótáknak határozott elképzeléseik vannak erről - mondta. Hangsúlyozta: az uniónak nem a bevándorlásra, hanem a demográfiai fordulat megteremtésére kell koncentrálnia, emlékeztetve, hogy már a 2011-es magyar uniós elnökség is beemelte a demográfiát a versenyképességi tényezők közé, ezt pedig a 2024-es elnökség tovább erősítette. Győri Enikő a családot nevezte a társadalom legfontosabb építőkockájának és azt hangoztatta, hogy a családpolitikának hosszú távra kell szólnia, változást csak hosszú, kemény munkával lehet elérni. Ádám Dénes, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese előadásában egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-es családpolitikai fordulat a teljes termékenységi arányszám emelkedését eredményezte, de a jelenlegi hozzávetőleg 1,5-1,6-es mutató még mindig jócskán elmarad a reprodukcióhoz szükséges 2,1-től, amelyet Magyarország legutóbb 1977-ben tudott elérni. Kiemelte, hogy több mint 200 ezer gyermekkel több született meg 2010 óta, kevesebb szülőképes korú nő szül több gyermeket. Kenyeres Kinga, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány főigazgatója kutatások eredményeit ismertetve azt mondta: Európában a magyaroknak a legfontosabb a család és a válaszadók 74 százaléka elvárja a családtámogatásokban az állam részvételét. A család szerepe túlmutat a népesedéspolitikán, a válságokkal megküzdésben kiemelt szerepe van a közösségeknek, különösen a családnak – hangsúlyozta. Fűrész Tünde, a KINCS elnöke Európát "az üres bölcsők kontinensének" nevezte és arra a sajnálatos tényre is felhívta a figyelmet, hogy 2023 óta azokban az országokban – elsősorban Lengyelországban, Romániában és Csehországban - csökkent jobban a születések száma, amelyek az orosz-ukrán háborúhoz közelebb vannak. Kiemelte ugyanakkor, hogy a 20-39 éves nőkre jutó születések száma az elmúlt időszakban Magyarországon emelkedett a legjobban, jóval kisebb mértékű a születések számának visszaesése, mint amekkorát a szülőképes korban lévő nők számának jelentős visszaesése indokolna.

2025. január 30. magyarnemzet.hu

2025. január 30. vasarnap.hu

2025. január 30. index.hu