Vállalatok és vállalkozások a családok szolgálatában - Részletes beszámoló
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett „A családok szolgálatában” című hateseményes konferenciasorozat harmadik rendezvényére március elsején került sor. Fűrész Tünde elnök, Marczinkó Zoltán helyettes államtitkár és dr. Görög Norbert főosztályvezető köszöntője után a pénzügyi szféra, a turizmus, vállalatok és társadalmi vállalkozások képviselői számoltak be szerepvállalásaikról és jó gyakorlataikról.
Fűrész Tünde, az esemény háziasszonya köszöntőjében ismertette: az egyházi és a civil szervezetek után meghívták a pénzügyszféra képviselőit, hogy ők is bemutathassák a magyar családok életét segítő sokrétű tevékenységeiket. Egy néhány nappal korábban elhangzott miniszterelnöki beszédre hivatkozva a KINCS elnöke elmondta: a gyermekvállalás nemcsak pénzkérdés, fontos például az is, hogy a vállalatok mennyire vannak tekintettel a munkavállalók magánéletére, hiszen „csak akkor leszünk családbarát ország, ha a családbarát szemlélet az élet minden területén, tehát a gazdaságban is érvényesül”. Fűrész Tünde kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank néhány napja bemutatott 330 pontos versenyképességi programjából 46 családvédelmi ügyekkel foglalkozik. Megemlítette azt is, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a Családbarát munkahely-díj iránt: az indulás óta 1600 nyertest hirdettek, az intézkedések 160 ezer dolgozóhoz jutottak el. A családbarát működés immár nemcsak divat, hanem a vállalkozások számára gazdasági racionalitás is, munkáltatóként és szolgáltatóként is – fogalmazott, hiszen a gyermekes családok nettó jövedelme 2010 óta a másfélszeresére nőtt, egyre jobb vagyoni helyzetben vannak és egyre többet is fogyasztanak.
„Boldog ember az, aki örömmel indul munkába és még boldogabb az, aki örömmel indul onnan haza” – kezdte köszöntő beszédét Marczinkó Zoltán, a Pénzügyminisztérium munkaerőpiacért és vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, majd kifejtette: ma már egyre elfogadottabb az a nézet, miszerint a gazdasági szféra és az állami szabályozás szintjén is tenni kell azért, hogy könnyebb legyen a család és a munka összehangolása. Az ez irányú kormányzati intézkedések első lépése volt a családbarát adórendszer bevezetése, melyet számos újabb, a kínálati és a keresleti oldalt egyaránt erősítő intézkedés követett. Mint mondta, a kormány családtámogatásai közül az új munkahelyek teremtésének van a legnagyobb hatása, mert ezáltal nő a családok jövedelme. Ma minden korábbinál több embernek van munkája, és 6 éve folyamatosan emelkednek a reálbérek; a kedvező adatok mögött pedig egy jól teljesítő magyar gazdaság áll – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a kormány egyik legnagyobb kihívása most a 11,5-ról a 3,6%-ra csökkent, de tavaly óta változatlan munkanélküliségi rátát további csökkenteni 3% alá. Ennek kapcsán megemlítette az Út a munkaerőpiacra programot és a rugalmas foglalkoztatás terjedését.
Ismertette: a 15-25 év közötti fiatalok munkanélkülisége 30-ról 10%-ra csökkent, a 60 év feletti munkavégzők száma pedig 235 ezerrel nőtt. A munkahelyvédelmi akciótervnek köszönhetően a kisgyermekes nők foglalkoztatottsága is emelkedett; továbbá egymillió hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását is biztosították, ami 710 milliárd forintot hozott a magyar cégeknek. Kiemelte: a nemek közötti bérkülönbségek kisebbek, mint Ausztriában, Németországban vagy a többi visegrádi országban. A kétgyermekes munkavállalók reáljövedelme mintegy 60, a három gyerekeseké 76%-kal nőtt 2010 óta – tájékoztatott, hozzátéve: ez meglátszik a fogyasztásban is; nemcsak a tartós fogyasztási cikkek, hanem az autók és lakások vásárlásában, valamint az építkezések számának növekedésében: 2018-ban mintegy 18 ezer új lakást vettek használatba, 23%-al többet, mint előző évben. A fiatalok munkakeresési szempontjai között fontos szerepet tölt be a munkahelyi légkör és a stabilitás – emelte ki, majd hozzátette: ma a magyar munkavállalók négyötöde érzi úgy, hogy 5 évig megmarad az állásra, míg a 2010-ben ezt kevesebb, mint egyharmaduk állította. A kormány azt kívánja elérni, hogy a fiatalok Magyarországon találják meg számításukat, legyen stabil munkahelyük, megfelelő lakásuk, és itthon neveljék fel gyermekeiket; ez az egész magyar társadalom érdeke – zárta beszédét.
dr. Görög Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője is hangsúlyozta: sikeres családpolitikát kizárólag állami eszközökkel nem lehet megvalósítani, a feladat megvalósításába a gazdasági, üzleti élet szereplőit, a civil szférát is be kell vonni. A kabinet lépései közül ő is megemlítette a Családbarát vállalat-díjat, valamint azt, hogy a kormány 2000 milliárd forintra, vagyis a duplájára emelte a családokra fordítható forrást. Mint mondta, ennek eredményei látszanak a népesedési mutatókban: a gyermekvállalási kedv és a házasságok száma az elmúlt nyolc évben folyamatosan emelkedik. Hozzátette: a nemrég bejelentett 7 pontos családvédelmi akcióterv további változásokat hozhat. A főosztályvezető szerint ennek egyik legfontosabb eleme a fiatal házasoknak járó, szabad felhasználású kamatmentes hitel. Kiemelte: az intézkedés 2022-ig lesz elérhető; ezzel a támogatással az a célja a kormánynak, hogy a gyermekvállaláson gondolkodó párok ne habozzanak, mielőbb vállaljanak gyermeket. Röviden beszélt az akcióterv többi pontjáról is: a kedvezményes kamatozású lakáskölcsön használt lakásokra is érvényes lesz, a nagycsaládosok jelzáloghitelének részbeni átvállalása bővül a gyermekek számának növekedésével. A nagycsaládosoknak nyújtott autóvásárlási kedvezmény a családi logisztikában segít, ahogy a nagyszülői gyed is a kisgyermekes szülők élethelyzetét könnyíti meg. Megemlítette a bölcsődefejlesztési programot, melynek célja, hogy 2022-re 70 ezer bölcsődei férőhely legyen, végül felhívta a figyelmet arra, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák személyijövedelemadó-mentessége példanélküli.
A pénzügyi szféra képviseletében Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára beszélt a 2008-as gazdasági válság, mint fordulópont társadalmi hatásairól (félelem a jövőtől), a bankszektor változásairól és a jövő iránti megnövekedett felelősségéről (társadalmi jólét biztosítása, a teremtett világ és a környezet megóvása, a társadalmi felelősség növelése, a pénzügyi kultúra fejlesztése, a kiszámíthatóság erősítése, családpolitikai szempontok figyelembe vétele és a digitalizáció elősegítése). Emlékeztetett arra, hogy idén 100 éves a TÉBE (Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete), majd történeti kitekintéssel példás banki hagyományként említette a bankok szociálpolitikai felelősségvállalását munkatársaikért, banktisztviselőkért (jó házassághoz vezetői engedély, saját nyugdíjpénztár, minimálbér, 8 órás munkaidő, fizetett szabadság, gyermeknevelési pótlék, gyermeknyaraltatás, Trianon utáni menekültek és munkanélküli értelmiségiek felkarolása). A főtitkár kitért a nők és az anyák szerepvállalására: felsővezetők körében „rosszul állunk” – mondta, hozzátéve: a középvezetők 55%-a nő, viszont ebből csak 20% családos, 35% egyedülálló. A banki női munkatársaknak csak 10%-a 25 év feletti GYES-en levő nő, viszont a GYES után egy évvel 92%-uk visszakerül állományba, tehát a leghűségesebb munkatársaik a kisgyermekes anyák. Ismertetett néhány a banki anyasági programot: tájékoztatás, karriertervezés, belső állásbörze, ingyenes tréning. Végül elárulta: a Bankszövetség idén áprilistól az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Pénzügyminisztériummal közösen családbarát munkacsoport elindítását tervezi, társadalmi példamutatás céljából.
„Az emberiség gyökere a család” – idézte Adolf Kolping névadót Baldauf Csaba, a Kolping Hotel igazgatója, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSzÉSz) alelnöke. Előbbi tisztségében ismertette: 25 éve hozták létre az ország első családbarát szállodáját, azóta évi 27 ezer vendég fordul meg náluk, teltház esetén ötszázan vannak, a napi gyerekrekord 246 fő. Elmondása szerint a szállodaipar munkaadóként alapvetően nem tud családbarát lenni, de ők a lehetőségek szerint igyekeznek mindent megtenni családos dolgozóik érdekében, például a munkatársak gyerekei járhatnak úszásoktatásra, nyílt dolgozói megbeszéléseket tartanak („a szobalány ismeri a havi bevételt, mert ehhez ő maga is hozzájárult”), személyre szabott motivációs rendszert, nyári tábort és szállodai napközit terveznek. Hangsúlyozta: nekik nemcsak most, a munkaerőhiány esetén, hanem 20 éve is fontos volt a munkaerő, hiszen egy munkáltatója által támogatott munkatárs sokkal lojálisabb, elkötelezettebben dolgozik és az ő hozzáállása a vendégekre is jó hatással van. Szolgáltatóként is igyekeznek rugalmasnak lenni, odafigyelni a vendégekre, közvéleményt kutatást tartanak, és nemcsak a gyermekek, a szülők edukálásán is dolgoznak. Alelnökként tájékoztatott arról, hogy a MSzÉSz egy előremutató és minőségi magyar szállodaminősítési kritériumrendszert dolgozott ki, amelyre már nagyon sok jó példa van az Európai Unióban, és amelyet hamarosan itthon is bevezetnek. Az eddigi minősítések alapvető problémája: korábban nem volt egységes megfogalmazás, mindenki mást értett családbarátság alatt, így a fogalom erodálódott, ezt akarják most megszünteti. Zárásként elmondta: üdvözli a Családbarát Magyarország brandet, példaként említetve Bajorországot, ahol 10 éve nagyon sikeres a családbarát országimázs.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke ismertette a 2006-ban bevezetett, és azóta továbbfejlesztett, tagsághoz kötött kedvezménykártyát. Elmondása szerint a kártya átlagosan 5-25% kedvezményre jogosít, 800 elfogadóhelyük van, az ún. EDCL-kártyával együtt pedig 2000. Kiemelt partnereik a Róbert Károly Magánklinika, a magyar nemzeti parkok, a Nemzeti Művelődési Intézet, a Magyar Művészeti Akadémia és a Telenor. A kártyák kulturális és turisztikai szolgáltatásoktól az élelmiszerekig széles szolgáltatási kört fednek le. 2017-ben egy teljes kampányt építettek a kártya megújítása köré: önkénteseket képeztek, megújították az ÁSZF-et, új szerződésmintát dolgoztak ki, anyagi ösztönzőket vezettek be a helyi szervezeti vezetők számára, megújult honlapjukon és rendszeresen hírlevelükben és a NOE Levelekben kiemelt helyre kerültek az elfogadóhelyek. Hangsúlyozta: azért érdemes csatlakozni a NOE-kártyához, mert a nagycsaládosok sokan vannak (12 ezer tagcsalád, 70 ezer fő), nagy, stabil és hűséges fogyasztók. A NOE tervei között szerepel a magyar elfogadóhelyek bővítése spanyol mintára (például benzinkutak bevonásával), a magyar kártya nemzetközi szintű és az európai uniós kártya (European Large Family Card) Magyarországon történő elfogadása feltételeinek kidolgozása.
dr. Révész Bálint, a K&H Bank HR Személyügyi szolgáltatások vezetője elmondta: négyezer családról gondoskodnak munkáltatóként, számos családbarát vállalat díjat nyertek, mely számunkra egyben hatalmas felelősséget is jelent. Három témát fejtett ki bővebben: a családbarát vállalatok működése (hogyan lehet a divatos szlogentől eljutni a valóban családbarát vállalatig; melyek a vonzó munkahely jellemzői és mitől családbarát egy vállalat), a nők munkapiaci helyzetére adott válaszok keretében ismertette a Welcome back programot, (mely révén elérték, hogy az évi 100 visszatérni akaró kismamából a korábbi húsz helyett 80-87 jöjjön vissza dolgozni), és beszélt a náluk létező atipikus foglalkoztatási formákról. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte: Magyarországon csak 5%, miközben Nyugat-Európában 10-20% ezek aránya, pedig ez a legfontosabb munkavállalói kérdés, elengedhetetlen a munkavállalói elégedettséghez, és egyes fajtái (például rugalmas munkaidő-beosztás, tömbösítés, rugalmas kezdés-befejezés, kötetlen munkarend, távoli munkavégzés) nem önmagukban, hanem csak együtt tudnak sikeresen működni.
Fejérdy Zsófia, a Promobox Kft. alapító tulajdonosa elmondta: fő céljuk az informálás, a babatervezéstől a kisgyermekkorig, főbb szolgáltatásaik: várandós csomag, babacsomag, tanácsadó könyvek, adatbázisok, applikációk. Előadásának fő kérdése: mitől lehet társadalmilag felelős egy profitorientált vállalat? Válasza pedig: egy olyan üzleti modell révén, amelyben minden érintett (családok, partnerek, kórházak, gyógyszertárak, rehabilitációs központ és a cég) nyertes, az együttműködések révén (multinacionális vállalatokkal, hazai kkv-kkal, civil szervezetekkel, kormányzattal, állami intézményekkel és egészségügyi szolgáltatókkal), valamint a felelősségvállalás, az értékközvetítés, a hitelesség, a hagyományteremtés és a szemléletformálás által. Legfontosabb projektjei között említette a Magyar Állami Operaház Útravaló CD-jét, a Férfiak Klubjával és a Rózsakert Medical Center-rel közösen készített ApaVilág kiadványt, a Magyar Termék Csomagot, a Minden Csepp Kincs projektet és az „Év Promobox Nagyköveteit”.
A társadalmi vállalkozásokról szóló kerekasztal-beszélgetés résztvevői először röviden bemutatkoztak, majd Fűrész Tünde elnök kérdéseire válaszoltak. Gróh Ilona ismertette az immár hálózattá bővült Ringató, mint kisgyermekkori zenei nevelési program történetét és legfontosabb programjait, melyek közül legfontosabb az Ezer Család Énekel. A Kárpát-medence és távoli országokban is működő hálózat működtetőit erős szakmai-baráti kapcsolat tartja össze, „nem mind pedagógusok, de mind zenészek és jó emberek”. Kiadványai között említette a Kolibri által kiadott családi énekes könyveket és a lánya, Gáll Emese Viktória által írt és szerkesztett zenés mesekönyveket, személyes misszióként fogalmazta meg a kisgyermeknevelők és óvónők zeneit tanítását. Terveik között említett a saját módszertani bölcsődét, saját kiadványokat, a módszer külföldre történő adaptálását és egy kisgyerekkori művészeti nevelési intézmény létrehozását.
Lipták Orsolya, a HelloAnyu Családbarát Közösségi Tér alapító-vezetője elmesélte: céljuk egy élhetőbb belváros teremtése kisgyermekes anyák számára, ahol az egészen pici, pár hónapos gyermekekről az ovisokon át a kiskamaszokig mindenki számára van tér, az édesanyák számára pedig egy hely nyugodt beszélgetésekre, kapcsolatépítésre, közös gondolkodásra és tervezésre továbbá különböző, az anyák munkaerőpiaci visszatérésének támogatását célzó egyéni tanácsadások és előadások hallgatására. Családbarát munkahelyként működnek, az ott dolgozó kisgyermekes anyák igényeihez maximális rugalmassággal alkalmazkodva, melynek elismeréseként Családbarát munkahely- díjat kaptak.
Regős Judit, a Szülők Háza ügyvezető igazgatója bemutatta 2007 óta, franchise rendszerben, jelenleg öt helyszínen, számos programmal (gyermekfoglalkozások, játszóház, családi bölcsőde, kulturális programok, táborok) működő intézményt, melynek egyik mottója a „Együtt minden könnyebb”. A számos magyar és nemzetközi díjat elnyert modell egy speciális együttműködés a vállalkozás, az önkormányzat, az állam és az üzleti szféra részvételével. Az egyedülálló családpolitikai innovációnak minősülő program fontos része az integráció.
Beke Kata, a Festum Rendezvényszalon és a Tündérkert Galéria ügyvezetője mesélt a kezdetekről, amikor a Millenárison rengeteg családi rendezvényt szerveztek, ahonnan később sok művész és családokért dolgozó szakember „útjára indult”. Hozzájuk kötődik számos alternatív módszerű oktatás intézmény pedagógiai programjának kidolgozása, valamint legújabban az óbudai művészeti családi galéria, ahol a kisgyermekek szüleikkel és nagyszüleikkel együtt játszhatnak és alkothatnak. Ahol minőségileg kialakított környezetben minőségi programokat nyújtanak. Így fogalmazott: a mai médiazajban kulturális értékeket képviselni nem könnyű, de nagyon fontos feladat.
A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy a társadalmi vállalkozások esetén mindig lavírozni kell a társadalmi cél és a pénzügyi fenntarthatóság között, ami nem könnyű, de hosszú távon mindkettőre szükség van. Megegyeztek abban is, hogy ebben az állandó „kötéltáncban” nagyon fontos a jó szakemberek bevonása, valamint a társadalmi célba vetett erős hit, ami sokszor átsegít az anyagiak okozta nehézségeken is. A résztvevők egy-egy megindító családi történet elmesélésével búcsúztak: Ilona arról mesélt, hogy egy agyvérzést kapott kisgyermek a kómából felébredve először a Ringatón tanult mondókákat ismerte fel; Orsi arról mesélt, hogy az új vendégeknél nagyjából félóra alatt „esik le”, hogy a HelloAnyuban tényleg nem kell rászólni a gyermekre és lehet nyugodtan beszélgetni, akkor lazulnak el; és sokan jelentős életminőség-javulásról számolnak be, amióta oda járnak. Judit egy ikergyermekes roma család történetét ismertette, ahol a szülők először önkéntesként segítettek a Szülők Házának, majd az odajáró szülők munkát adtak nekik. Kata pedig a visszajelzések fontosságát emelte ki, amelyek erőt és energiát adnak a folytatáshoz, majd elmesélt egy Ukrajnából áttelepült család történetét, akik már együtt járnak hozzájuk.
Antal-Ferencz Ildikó
