Mindenekelőtt a család
A családok évének programsorozatáról és a kezdeményezés feladatáról tájékoztatta a résztvevőket a Bethlen Gábor sátor szerdai előadása. Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője a beszélgetés elején megfogalmazta, hogy azért is fontos a tevékenységben a magyarországi és külhoni kapcsolat, mert nekünk, magyaroknak kárpát-medencei térben közösen kell gondolkodnunk.
Elsőként Potápi Árpád János államtitkár mutatta be a külhoni magyar családok tematikus évének jelentőségét és ízelítőt adott a kapcsolódó programok sorozatából. Az előző évek sikereinek folytatásaként született meg a családra fókuszáló év ötlete, ami egyben szorosan kapcsolódik a magyarországi családok éve programhoz. „A kormány úgy döntött, hogy a legfontosabb nemzetpolitikai cél 2018-tól a magyar identitás megerősítése elsősorban a magyar családokban, közösségekben, a Kárpát-medencében és a diaszpórában egyaránt.”
Az államtitkár elmondta, hogy a kormány határozata alapján a program része a családok támogatása is, amit elsősorban Magyarországon tudnak megvalósítani, azonban hasonló kezdeményezések határon túli magyar családok körében is vannak. A tematikus év keretén belül két pályázatot is kiírtak, amelyből a vállalkozások családbarát fejlesztésére vonatkozó rész már elbírálásra is került: 118 nyertes pályázó várja a folyósítást.
A családok évében ezidáig 22 foglalkozás valósult meg Kárpát-medence-szerte, ilyen például a védőnői szolgálat kiépítésének elkezdése, felszerelt tanműhelyek átadása, a magyarországi Ringató zenei nevelés programba való bekapcsolódás vagy a családi hétvégék. A politikus a nemzet stabilitásának fontosságáról beszélt, megfogalmazva a rendezvénysorozat lényegét: „Ha a családokat erősítjük meg, akkor nyilván a magyar közösségeket, a nemzetet erősítjük […], mert a nemzet alapegysége a magyar család.”
A magyarországi családok éve programot Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár mutatta be. Több mint 500 programot valósítottak meg 2018-ban, közöttük vannak családi napok, a már említett Ringató program, vagy éppen kisgyerekek „motoros” felvonulása, a Legszelídebb Motorosok elnevezéssel. Hangsúlyozta, hogy a programok lényege felhívni a figyelmet a gyermeknevelés pozitívumaira, a közös programok fontosságára. Az államtitkár kiemelte, hogy a programok mellett a támogatásokra is nagy hangsúlyt fektetnek, így jött létre családi adókedvezmény, a diákhitel részletének elengedése a gyermekvállalástól függően, vagy épp lakáshitelnél a harmadik gyermek esetében megszabott kedvezmények. Külön kiemelte a Köldökzsinór programot, amelynek jelentőségét így fogalmazta meg: „Lehetünk fizikailag távol egymástól, de a köldökzsinór közöttünk mindig ott lesz, határainkon belül és határainkon kívül élő magyarok között, és mindig éppen olyan hosszú, amilyen hosszúnak lennie kell, de összeköt bennünket és segít abban, hogy mindig egymásra tudjunk hangolódni.” A program biztosítja, hogy ha a világon bárhol magyar gyermek születik, támogatásra jogosulttá válik a magyar kormány részéről, anyasági támogatás vagy babakötvény formájában. „Bátran merem kijelenteni, hogy az egyes számú ügyünk az, hogy hogyan, hányan és milyen minőségűek leszünk mi, magyarok és hogy képesek leszünk-e hosszú távon is megmaradni, fennmaradni, […] és fiatalodni, gyarapodni” – emelte ki Novák Katalin a program lényegét.
Fűrész Tünde, a KINCS (Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért) elnöke a családok évéhez kapcsolódó kutatásukról mesélt. Az intézetet 2017-ben hozta létre a magyar kormány, alapvető feladata pedig hiánypótló: a magyar népesedés és családpolitika elemzése, majd ezek alapján javaslatok előterjesztése a politikai döntéshozók számára, kiterjedve a külhoni térségekre is. A tematikus évhez kapcsolódó kutatásuk pedig a külhoni magyar családok szociológiai vizsgálatát foglalja magába, melyet a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel közösen végeznek el. Az intézet részéről Kántor Zoltán igazgató kiemelte: „Ahhoz, hogy valamilyen eredményt érjünk el, először ismernünk kell a társadalmi folyamatokat, a házasodási és gyerekvállalási kedvet” – megfogalmazva ezzel a közös kutatás feladatát.
Az előadás zárásaként a meghívottak személyes történeteket osztottak meg a résztvevőkkel, amelyek a programsorozathoz vagy épp a magánéletükhöz kapcsolódtak, rámutatva a családi értékek megőrzésének és fenntartásának fontosságára.
forrás: tusvanyos.ro, fotó: Kiss Gábor
