II. Családbarát Települések Expo – Tata
Az idei évben Tata városa adott otthont a második alkalommal megrendezett Családbarát Települések Expónak. Az egész napos szakmai és családi rendezvény célja az volt, hogy bemutassa a családbarát szemlélet mentén működő önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek jó gyakorlatait, és megerősítse azokat az együttműködéseket, amelyek a családok szolgálatában állnak.
A tatai Családbarát Települések Expot a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekarának ünnepi előadása nyitotta meg, majd a város polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Michl József hangsúlyozta: a család az egyetlen dolog, ami megment, átment és biztosan megtart bennünket, éppen ezért a magyar állam kiemelt figyelmet fordít a családok támogatására.
Fűrész Tünde köszöntőbeszédében úgy fogalmazott: a Családbarát Magyarország egy olyan kincs, amiért érdemes élni és érdemes dolgozni. Éppen ezért a Családbarát Települések Expo 2024-ben azzal a céllal jött létre, hogy egyetlen napban mutassa be azt az összefogást, amely a családvédelmi sarkalatos törvényben ekképpen fogalmazódik meg: „a családok védelme és támogatása az állam, az önkormányzatok, a civil és egyházi szervezetek, a gazdasági élet szereplői, valamint a média közös és kiemelt feladata.” A KINCS elnöke örömét fejezte ki, hogy az idei eseményen egy nemzetközi családpolitikai szervezet és több határon túli település is bemutatja családbarát gyakorlatait, hiszen – mint fogalmazott – nélkülük sem családbarát országról, sem családbarát nemzetről nem beszélhetnénk.
Bencsik János országgyűlési képviselő a családok és a települések közötti szoros kapcsolatra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, egy település csak akkor lehet erős, ha odafigyel a családokra és a gyermekekre. A gyermek ugyanis nem csak a család, hanem a teleülés legnagyobb értéke is, hiszen egy közösség akkor marad fenn, ha van, aki továbbviszi– mutatott rá.
Dr. Kancz Csaba, a Komárom-Esztergom vármegye főispánja rámutatott: ma már több mint harminc kormányzati intézkedés szolgálja a családok támogatását, de ez nem volt mindig így. Hangsúlyozta, hogy a családbarát szemlélet megerősítése ma különösen fontos, mivel számos negatív példa és rossz gyakorlat tereli el a gyermekeket a család irányából. Ezért is bír különös jelentőséggel az ilyen események megrendezése és az ott tapasztalható összefogás.
A nemzet alapja a család, a család jövője pedig a gyermek!
Koncz Zsófia nyitóbeszédében kiemelte, a települések azért küzdenek, hogy vonzóak legyenek a fiatal családok számára. Erre is megoldást kínálnak a magyar családtámogatási intézkedések: 2010 óta a kormány duplájára emelte a bölcsődei férőhelyek számát, fejlesztette az infrastruktúrát, valamint megduplázta a falusi CSOK összegét is. A családokért felelős államtitkár rámutatott: a magyar családtámogatási rendszer egyedülálló a világon. Amikor a magyar gazdaság ereje engedi, bővítjük a családtámogatásokat – emelte ki.
Dr. Latorcai Csaba elmondta: a kormány célja, hogy városban vagy vidéken élni ne életminőség, hanem életstílusbeli választás legyen. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy közös kincseink a magyar családok, éljenek akár falun vagy városban, a határon innen vagy túl. Hozzátette, a magyar kormány továbbra is garantálja, hogy mozgatórugója lesz a közös fejlődésnek.
A családok támogatása és a demográfiai kihívások kezelése napjaink egyik legsürgetőbb közös feladata
Szita Károly, Kaposvár polgármestere beszédében Európa, és azon belül Magyarország súlyos népesedési kihívásaira hívta fel a figyelmet. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke emlékeztetett, hogy míg 2010-ben hazánkban uniós viszonylatban a legalacsonyabb volt a gyermekvállalási kedv (1,23) a kormány egyedülálló családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően ez az érték a válságokat megelőző években 1,56-ra emelkedett. A cél azonban változatlan: el kell érni a népesség egyszerű újratermelődéséhez szükséges 2,1-es arányszámot. Ehhez nem elegendőek kizárólag a központi intézkedések – a településeknek is hozzá kell járulniuk saját tudásukkal, lehetőségeikkel és tapasztalataikkal a családok boldogulásához. Szita Károly szerint ez a hozzájárulás nem csupán anyagi támogatást jelent, hanem egy olyan komplex, élhető városi környezet kialakítását is, amelyben a gyermekvállalás biztonságos, tervezhető és vonzó lehetőségként jelenik meg.
Kaposvár polgármesteréhez hasonlóan Dr. Hanusi Péter, Mátészalka polgármestere is rámutatott, miszerint egy ország, egy település családbaráttá tétele közös kihívás az állami intézkedéseket a településeknek saját családbarát programjaikkal kell kiegészíteni. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökeként kiemelte: a családbarát működés nem külön projekt, hanem szemléletmód, amelynek egyik kulcseleme a települések élhetővé tétele és a fiatalok megtartása, amelyet többek között kedvezményes bérlakásokkal, ösztöndíjrendszerrel, sportolási lehetőségekkel, valamint az időseknek szervezett aktív programokkal és színes közösségi eseményekkel lehet segíteni.
Regina Maroncelli beszédében a magyar családpolitikát méltatta, hangsúlyozva, hogy az egész világ figyelemmel kíséri, hogy a magyar modellnek milyen hatásai vannak. A 160 települést tömörítő Családbarát Önkormányzatok Európai Hálózatának (The European Network of Family-Friendly Municipalities) elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa súlyos demográfiai válsággal küzd: 2023-ban az uniós háztartásoknak mindössze egynegyedében él gyermek, ami lakosságcsökkenéshez, a társadalom elöregedéséhez, munkaerőhiányhoz, a képzett fiatalok elvándorlásához és a vidéki térségek hanyatlásához vezethet. Regina Maroncelli a családbarát önkormányzatok szerepét szintén hangsúlyozta, mondván: ha a családok és a gyermekek kerülnek a középpontba, az nemcsak jólétet, hanem jóllétet fog teremteni.
A közös cél: a családok támogatása, az idősek megbecsülése, és a tehetségek felkarolása!
A KINCS Családbarát Települések Expo első kerekasztal-beszélgetésének témája a családbarát városok voltak. Előadásában Dr. Dukai Miklós az idős- és tehetségbarát önkormányzatok fontosságáról beszélt. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy azok a települések, akik idősbarát módon működnek, mindannyiunkért tevékenykednek. Hozzátette, a jövő építésének legfontosabb záloga a tehetség felismerése és gondozása. Engert Jakabné, Kecskemét alpolgármestere kiemelte, a család érték, a gyermek kincs – ezt a szemléletet képviseli a város vezetése a fejlesztések tekintetében. Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere azt mondta, kiemelten fontos, hogy az emberek ne csak egymás mellett éljenek, hanem közösséget formáljanak, egymással összefogjanak. Hozzátette, az önkormányzat dolga, hogy megtalálja, mi az, ami jó a családoknak. Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere elmondta, céljuk a közösségépítés támogatása, ezért ezt több önkormányzati program is szolgálja. A város jövőjének fontosak a családok és a kisközösségek, ezért kiemelt cél a munkahelyek biztosítása, a lakhatás támogatása, és az élhető városi környezet kialakítása – hangsúlyozta. Michl József, Tata polgármestere kiemelte, Tatán évente csaknem 300 esküvőt tartanak. A városnak fontos az ifjú párok támogatása, ezért ajándékkal is kedveskednek a pároknak. Török Sándor, Százhalombatta alpolgármestere hangsúlyozta, a város vezetésének célja, hogy megfelelő infrastruktúrát, valamint különböző támogatásokat – például iskolakezdési támogatást – biztosítson a családoknak.
A kistelepülések kincsét az egymást támogató közösségek jelentik!
A „Családbarát kistelepülések” című kerekasztal-beszélgetést Czunyiné dr. Bertalan Judit felvezető előadása előzte meg, aki az egymást támogató közösségek, valamint a családok összefogásának jelentőségével foglalkozott. A területfejlesztésért felelős államtitkár hangsúlyozta, a kistelepülések esetében az egymást erősítő közösségek támogatása az igazán célravezető.
Dr. Trizsi Zalán, Onga polgármestere arról beszélt, hogy az önkormányzat legjelentősebb feladata a közösségépítés támogatása, az emberek összehozása. Hozzátette, a családtámogatási intézkedések, különösen a Babaváró támogatás bevezetése jelentősen támogatta a község lakosságának növekedését. Torma Szabolcs, Nemesnádudvar polgármestere arról beszélt, hogy az elmúlt tizenöt év fejlesztései sokat jelentettek a település számára: az utak és a közintézmények is megújultak. A fiatal lakosság megtartásában nagy segítség például a falusi CSOK – tette hozzá. Cellár József, Szomód polgármestere az infrastruktúra fejlesztése mellett a község életét meghatározó családok támogatását emelte ki. Hozzátette, a helyi lakosok tanácsainak meghallgatása kiemelt szerepet játszik a kistelepülés vezetésében. Szebellédi Endre István, Nagymágocs polgármestere arról beszélt, hogy kiemelt céljuk a hagyományos családbarát értékek és a közösségi szemlélet visszaépítése a kistelepülésen. Hozzátette, Nagymágocson a védőnői szolgálat szellemi műhelyként is funkcionál: a község védőnője összegyűjti a kisgyermekes édesanyák ötleteit, és továbbítja azokat az önkormányzat felé. A beszélgetést Fűrész Tünde, a KINCS elnöke moderálta.
A magyar gyermek a magyar jövő záloga!
Milyen egy jó családbarát település? Milyen családbarát gyakorlatokazt alkalmaznak a külhoni települések? – ezekre a kérdésekre keresték a választ a „Határon túli családbarát települések” című kerekasztal-beszélgetés résztvevői, akiknek beszélgetését a nemzetpolitikáért felelős államtitkár felvezető beszéde előzte meg. Nacsa Lőrinc kiemelte: ahhoz, hogy egy település valóban családbarát legyen, három alapvető feltételnek kell teljesülnie – biztonságot kell nyújtania, biztosítania kell a minőségi, magyar nyelvű oktatást, valamint erős, összetartó közösségre kell épülnie, amit az egyházak, a sportélet, a kulturális programok, valamint a civil szervezetek hálózata képes megteremteni. Az államtitkár kiemelte, hogy a magyar gyermek a magyar jövő záloga, éppen ezért a családtámogatási rendszer két intézkedését - az anyasági támogatást és a babakötvényt –kiterjesztették a határon túli magyar családok számára is. Az intézkedések iránt jelentős volt az érdeklődés: eddig mintegy 70 ezren igényelték az anyasági támogatást, míg a babakötvény esetében több mint 60 ezer igénylés érkezett. Keszegh Béla elmondta: Révkomárom célja, hogy a közösségépítő tevékenységek – melyek az elmúlt években visszaszorultak – ismét megerősödjenek. A város polgármestere fontosnak nevezte olyan kapaszkodók kiépítését, amelyek miatt helyben maradnak az emberek. Szakács-Paál István polgármester arról beszélt, hogy az alulról jövő kezdeményezéseknek kiemelt szerepük van, amely abból a több mint 50 civil szervezetből bontakoznak ki, amelyek Székelyudvarhelyen működnek. Burány Hajnalka a magyar nyelvű oktatás megőrzésének jelentőségét hangsúlyozta, és beszélt a helyi családbarát intézkedésekről is. Zenta polgármestere ezek között említette az újszülöttek támogatását, az iskolások utazási támogatását, a hiányszakmákban tanulók diákok ösztöndíjprogramját is, valamint azokat a családi- és gyermekprogramokat is, amelyekre a kulturális rendezvényeiken is kiemelt szerepet kapnak. Vince István, Beregszász alpolgármestere rámutatott: bár Kárpátalja jelenleg Ukrajna legbiztonságosabb megyéjének számít, a háború következményei – így a mozgósítás, a férfiak tömeges elhurcolása – a közösségi életet és a családok helyzetét is alapvetően meghatározzák. Ennek következtében a települések célkitűzése jelenleg nem a fejlődés vagy látványos fejlesztések megvalósítása, hanem a fenntarthatóság és a túlélés biztosítása. Nagy szükség van ugyanakkor olyan kezdeményezésekre, amelyek a közösségi összetartozást erősítik, és lehetőséget teremtenek a gyermekek értékes időtöltésére. Ennek szellemében hozták létre a Beregvidéki Futball Klubot is, mint közösségformáló kezdeményezést. A beszélgetést Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság Nemzetpolitikai Stratégiai Tervező Főosztályának vezetője moderálta.
Szakmai és közösségi bemutatkozás Tatán
A második Családbarát Települések Expó délelőttjén Kecskemét, Miskolc, Onga, Ászár, Nagymágocs, Nemesnádudvar, Hévízgyörk, valamint két határon túli város, Székelyudvarhely és Naszvad mutatta be értékeit. A települések standokkal, interaktív programokkal és gyermekfoglalkozásokkal várták az érdeklődőket. A családok ügye iránt elkötelezett szakmai és civil partnereink – köztük a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK), az Egyszülős Központ, a Szülők Háza Közhasznú Alapítvány, a Családjainkért Alapítvány, a Családbarát Magyarország Központ, a Velem Lehet Beszélgetni kezdeményezés, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetsége, valamint a Ringató – szintén bemutatták programjaikat, jó gyakorlataikat és segítő tevékenységeiket. A kiállítók között helyi szervezetek is képviseltették magukat: többek között a Tatabányai Nagycsaládosok Egyesülete, a Tata és Térsége Civil Társulás, a Máltai Játszókert és Idős Napközi, Tata Város Szociális Alapellátó Intézménye, a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, a Nemzeti Művelődési Intézet Komárom-Esztergom Vármegyei Igazgatósága, valamint Tata város óvodái is hozzájárultak az esemény sokszínűségéhez és közösségi hangulatához. A szakmai programokat követően Kelemen Petra Piroska mesemondó és a méltán népszerű Kolompos Együttes szórakoztatta a legkisebbeket. A színpadon fellépett a több díjjal kitüntetett Pötörke Néptáncegyüttes is, valamint a Református Alapfokú Művészeti Iskola és Művészeti Szakgimnázium növendékeinek látványos táncelőadását is megcsodálhatták.
Az egész napos rendezvényt Popovics György, Komárom-Esztergom Vármegye Önkormányzata Közgyűlése elnökének gondolataival zártuk.
Ezúton is köszönjük Tata városának és a Güntner Aréna Városi Sportcsarnoknak, hogy otthont adtak a rendezvénynek, valamint a bemutatkozó településeknek, civil szervezeteknek és fellépőknek, akik munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez a nap valóban a családok megbecsüléséről, erőforrásairól és jövőjéről szóljon.
