Család 2025
2020 óta a válságok és a veszélyek korában élünk, ami Európa-szerte befolyásolta a családok helyzetét és a családalapítási kedvet, de jó esély van arra, hogy 2025 pozitív változásokat hoz a családok életébe. Ennek jegyében szervezte meg a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány a „Család 2025” című konferenciáját a Néprajzi Múzeumban.
A konferencián Hankó Balázs miniszter kiemelte: a magyar családpolitika célja, hogy védelmet nyújtson a családellenes ideológiákkal szemben, és anyagi biztonságot adjon a gyermeket nevelő családoknak. De nem volt ez mindig így. A kultúráért és innovációért felelős miniszter emlékeztetett, hogy az 1995-ös Bokros-csomag a családokkal szemben foglalt állást, amelynek következményeként 322 ezerrel kevesebb szülőképes korú nő él ma Magyarországon, mint 2010-ben. Ha ők megszülettek volna, akkor ma 212 ezer gyermekkel lenne több Magyarországon, miközben a 2024-ben megszülető kb. 77 ezer gyermek helyett kb. 100 ezer újszülött jött volna világra.
Dr. Győri Enikő európai parlamenti képviselő rámutatott: ahhoz, hogy ma az Európai Unióban családokról beszélhessünk, bátorság kell, Magyarországnak pedig a 2011-es és a 2024-es EU-elnökség alatt is megvolt a bátorsága ahhoz, hogy a népesedés és a családok témáját beemelje az európai gondolkodásba. A Patrióták Európáért képviselője szerint az Európai Uniónak arról kellene szólnia, hogy tudunk tanulni egymástól.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke arról beszélt, hogy 2023-ban az Európai Unióban mindössze 3,66 millió gyermek született, ami 2020-hoz képest közel 10 százalékos csökkenést jelent. Magyarországon ugyanebben az időszakban kb. fele ekkora volt a visszaesés, annak ellenére, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők száma soha nem volt még ilyen alacsony hazánkban. 2010 és 2023 között az Európai Unió tagállamaihoz képest hazánkban nőtt legnagyobb mértékben az ezer 20-39 éves nőkre jutó születések száma, ráadásul a többi tagországhoz képest idehaza a migrációnak ebben nem volt szerepe.
Ádám Dénes, a KSH Kommunikációs és Architekturális Igazgatóságának elnökhelyettese azzal folytatta, hogy az elmúlt tíz évben a gyermekvállalási magatartás egyik legfontosabb mutatója, a teljes termékenységi arányszám (TTA) egyetlen uniós tagállamban sem éri el a reprodukciós szintet. Ezzel szemben 2010 és 2021 között uniós összehasonlításban Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta (1,61), amelynek eredményeként uniós sereghajtókból az élmezőnybe kerültünk. A javulás viszont azért nem mutatkozik meg a születés¬számban, mert a Ratkó-korszak lecsengésével a szülőképes korban levő nők száma egyre csökken, tehát kevesebb nőnek kell több gyermeket szülnie.
Kenyeres Kinga előadásában rámutatott, hogy Magyarországon gyakorlatilag teljes társadalmi konszenzus övezi a család fontosságát. A Századvég Tudásközpont Alapítvány főigazgatója elmondta, hogy a felméréseik szerint az európaiak 88, míg a magyarok 98 százaléka számára nagyon fontos a család, az ideálisnak tartott gyermekszám pedig átlagosan 2,4.
A konferencián Hankó Balázs aláírta az Egyesült Államok Genfi Konszenzus Nyilatkozathoz való újracsatlakozását üdvözlő levelet. A nyilatkozatot 2020-ban hozták létre, és az USA csatlakozásával már 40 állam részese ennek a nemzetközi család- és életvédő szövetségnek, amelynek titkárságát 2022 óta a KINCS látja el.
A szakmai előadásokat „A tavalyi év gazdasági és társadalmi változásai a családok szempontjából” című kerekasztal-beszélgetés követte, amelyet Dr. Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár vitaindító előadása előzött meg. A beszélgetést Prof. Dr. Engler Ágnes, a KINCS Neveléstudományi Kutatóközpontjának vezetője, és dr. Pári András az intézet tudományos elnökhelyettese vezette.
Dr. Csepeti Ádám vitaindító előadásában kiemelte, hogy az uniós intézmények vezetői nem kezelték kiemelt kérdésként a népesedési problémákat, ami a kontinens gazdasági lemaradását is eredményezte. Mint mondta, az Európai Unió még mindig adósunk egy átfogó népesedési stratégiával, amely nyíltan felvállalná a család, mint a társadalom és a gazdaság alapegységének versenyképességben játszott kiemelt szerepét.
Dr. Pillók Péter, a Századvég Társadalmi folyamatok és Média Kutatóintézetének igazgatója elmondta, hogy felméréseik szerint az emberek 40 százaléka anyagi nehézségekről számolt be, ugyanakkor a megtakarítási hajlandóság növekedett, és a legalsó társadalmi rétegekben is többen érzik úgy, hogy bővülnek a lehetőségeik.
Szalai Piroska miniszterelnöki megbízott a gazdasági adatokat elemezve elmondta, hogy a családalapítási tervek erősen összefüggenek a társadalmi hangulattal és a gazdasági stabilitással: ha az emberek nem látnak biztos jövőt, halogatják a gyermekvállalást. Az elmúlt években ugyanakkor egymillió ember került ki a szegénységből, és Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a gyermekszegénység Európában.
Kardosné Gyurkó Katalin generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a családtámogatási rendszer stabilitása a magyar gazdaság teljesítményére épül, a pozitív változások hatása pedig később jelentkezik, így bízik benne, hogy a gazdasági mutatók javulásával a családalapítás ideje is sem tolódik ki.
Prof. Dr. Lentner Csaba rámutatott, hogy a gazdasági krízisek külső tényezők következményei, a magyar kormány azonban végig védelmezte a családokat és a munkahelyeket. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Kutatóintézetének vezetője szerint a jelenlegi 4 százalékos munkanélküliségi ráta kedvező, és a kormány további gazdaságélénkítő lépésekkel készül a 2025-ös évre, amelynek eredményeként a családok plusz forrásokhoz jutnak.
A második, a „A korszellem hatása a családdal kapcsolatos döntésekre” címmel kerekasztal-beszélgetést Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ elnökének vitaindító előadása vezette fel, aki a woke-ideológiát az újkori kommunizmushoz hasonlította. Szerinte ez az ideológia támadja a családot, a gyermeket és az életet, és mivel a család az utolsó védvonalat jelenti az egyén számára, ezért jelenleg a woke célkeresztjében a család áll.
Dr. Beneda Attila rávilágított arra, hogy a fogyasztói társadalom nem bírja elviselni a családokban rejlő szinergiákat, és ezért próbálja szétzilálni őket. A családügyekért felelős helyettes államtitkár szerint az ellen kell küzdeni, hogy a fiataljainkat ne tegye magáévá az a fajta fogyasztói társadalom, amelyik a létszükségletet jelentő értékeket rombolja szét.
Dr. ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarország Alaptörvénye védi a házasság és a család intézményét, és világosan rögzíti, hogy az apa férfi, az anya pedig nő. A családok védelmét a sarkalatos törvény is biztosítja, így a család jogi védelme is erős alapokon nyugszik.
Hal Melinda klinikai szakpszichológis a fiatalok körében tapasztalható bizonytalanságot emelte ki, amely a családalapítást és a jövő tervezését is megnehezíti. Véleménye szerint a fiatalok ma nem tudnak előre tervezni, mivel az őket körülvevő társadalmi környezet rendkívül ingadozó, ami a családalapítási terveiket is befolyásolja.
Király Nóra arról beszélt, hogy a digitalizáció miatt a fiatalok könnyen hozzáférhetnek a mainstream trendekhez és tiltottnak számító tartalmakhoz A FICSAK elnöke szerint a kormány már tett lépéseket, például korlátozta az iskolai mobilhasználatot, de felméréseik alapján a családok nagy igényt támasztanak arra, hogy még szigorúbban szabályozzák az okoseszközök használatát.
A kerekasztal-beszélgetést a KINCS két munkatársa, Dr. Rövid Irén és Székely András moderálta.
A konferenciát Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára zárta.
