„Az ikrek többszörös kincsek” – műhelykonferencia és könyvbemutató
„Az ikrek többszörös kincsek” című műhelykonferenciánkon bemutattuk a KINCS Társadalomtudományi ikerkutatások című tanulmánykötetet, amely az ikrekkel kapcsolatos sztereotípiákat, valamint a feléjük irányuló társadalmi elvárásokat járja körül.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke rámutatott, hogy bár már több mint egy évszázada kutatják az ikreket, de még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, ezért a most megjelent kötet sok szempontból hiánypótló az ikerkutatásban. A kötet különlegessége, hogy különféle kutatói generációk és különböző tudományterületek képviselői írták, valamint több intézet és kutatóműhely vett részt az összeállításában.
Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus, ikres édesanya nyitóbeszédében arról beszélt, hogy ikernek lenni különlegesség, mely egyszerre lehet áldás és átok attól függően, hogyan kezeli a társadalom. A Károli Gáspár Református Egyetem professzorra különösen érdekesnek a szocializáció és a kötődés kérdését tartotta, ami az ikreknél már a méhen belül kezdetét veszi, valamint személyes példákkal mutatott rá, hogy milyen különleges kapcsolat és kapcsolódás érzékelhető az ikertestvérek között.
Dr. Drjenovszky Zsófia, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a kötet egyik szerkesztője a könyvben megjelent tanulmányokat ismertette, amelyben az ikerkonfliktusokról, az ikerpárok közötti versengésről, az ikrek szocializációs folyamatáról, termékenységi mintázatairól, az egészségükkel kapcsolatos hozzáállásukról, az ikrekkel kapcsolatos sztereotípiákról, valamint az ikerszülők gyermekeikhez való hozzáállásáról is szó van.
Dr. Pári András, a KINCS kutatási vezetője az ikrekkel kapcsolatos demográfiai adatokat ismertette. Tájékoztatása szerint jelentősen megnövekedett az ikerszületések száma, becslések szerint évente 3,7-3,9 millió ikergyermek jön a világra. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje kiemelte, hogy 1998 óta Magyarországon is ugrásszerűen megnőtt az ikerszületések száma. Míg az 1980-as években 1,5-2 százalék volt, jelenleg 2,8-3 százalék ez az arány. A KINCS kutatási vezetője szerint ennek hátterében főként az anyák életkorának kitolódása, a mesterséges megtermékenyítési eljárások, a genetikai hajlam, valamint a korábbi várandósságok száma áll. A legnagyobb esélye az ikerszülésre a 35-39 év közötti nőknek van.
Az „Ikerkutatók a családban” című kerekasztal-beszélgetésen Dr. Tárnoki Ádám radiológus, ikerkutató, a Semmelweis Egyetem egyetemi docense, Dr. Drjenovszky Zsófia, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense, valamint Dr. Hegedűs Rita, a Selye János Egyetem és Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense osztotta meg a gondolatait. A kerekasztal-beszélgetés moderátora dr. Pári András, a KINCS kutatási vezetője volt. A szakemberek kifejtették, hogy miért fontos az ikerkutatás a különböző tudományterületeken, beszéltek a kutatási területeik mérföldköveiről, valamint azokról az ikrekkel kapcsolatos témákról is, amit a jövőben kutatni érdemes. Utóbbi kapcsán a felnőtt ikerpárok megfigyelését, az öregedéssel kapcsolatos vizsgálatokat, valamint az epigenetikai vizsgálatokat emelték ki.
Az „Ikergyermekeket nevelő társadalomkutatók” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen a Selye János Egyetem és Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense, Dr. Hegedűs Rita moderálásával Prof. Dr. Pusztai Gabriella, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára, Dr. Székely Levente a Mathias Corvinus Collegium - MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatója és Dr. Medgyesi Márton, a TÁRKI Zrt. vezető kutatója vett részt. A beszélgetés során az ikrekkel kapcsolatos sztereotípiákról, a testvérek közötti versengésről, a dominancia-viszonyokról, az ikrek összehasonlítgatásáról, valamint azokról a kihívásokról volt szó, amelyekkel az ikergyermekeket nevelő szülők szembesülnek.
A kötet magyarul és angolul is elérhető a KINCS e-könyvesboltjában. http://ekonyv.koppmariaintezet.hu/
