A Család Nemzetközi Napja
1994-ben az ENSZ május 15-ét „A Család Nemzetközi Napjává” nyilvánította. A kezdeményezés ráirányítja a figyelmet társadalmunk legfontosabb egységére, a családra. Az Alaptörvény rögzíti, Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.
A család- és népesedéspolitika nem csak egy a nemzetstratégiai ügyek közül, hanem olyan közös ügyünk, amely hosszú távon meghatározza a jövőnket Magyarországon és a nagyvilágban. 2010-től kezdve egy új időszámítás kezdődött Magyarországon: onnantól a családok váltak a nemzet legfontosabb értékévé. A gyermekvállalás és- nevelés szempontjából a kiszámíthatóság nagy érték, ezért fontos, hogy a kormány minden évben újabb családsegítő intézkedéseket vezet be. A hazai családpolitikai intézkedések minden élethelyzetre igyekeznek támogatást nyújtani, hogy mindenki megtalálhassa a számára legmegfelelőbbet.
A legtöbb támogatás célja, hogy a családok a saját erejüket, munkájukat felhasználva tudjanak előrelépni. A családpolitika abban segít, hogy Magyarországon anyagi ok ne lehessen akadálya a családalapításnak vagy egy újabb gyermek vállalásának. Ezért kap kiemelt szerepet a munka és a család egyensúlyát szolgáló intézkedések sokasága, elsősorban az édesanyákat támogatva és előnyben részesítve.
Míg 2010-ben a házasságkötések száma és 2011-ben a gyermekvállalási kedv történelmi mélyponton volt, addig 2021-ben a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta közel 30 százalékkal volt magasabb, a házasságkötések száma pedig megduplázódott 2010-hez képest. Továbbá az Európai Unió sereghajtóiból Magyarország felkerült a középmezőnybe azzal, hogy mind a házasodási, mind a gyermekvállalási kedv tekintetében nálunk volt a legnagyobb mértékű az emelkedés ezen időszakban.
2022-ben a háború és a szankciók okozta bizonytalanság miatt ugyan volt kisebb visszaesés, de korántsem akkora, mint sok más országban.
A terhességmegszakítások száma az elmúlt évtizedben csaknem a felére csökkent. Míg 2005-ben minden második születésre jutott egy abortusz, addig 2022-ben már „csak” minden negyedikre.
A házasságkötések számának emelkedése a házasságon belül született gyermekek arányában is megmutatkozik: az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkenő tendencia 2015-re megfordult. A házasságon belüli gyermekvállalás újra érték lett, míg 2013 és 2015 között a gyermekek valamivel több mint fele, 2022-ben már a gyermekek háromnegyede (73%-a) született házasságban. Ez a trend ellentétes az Európában tapasztaltakkal.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy a számadatokat látva a magyar családpolitika több európai országnak is mintaként szolgál, sokan érdeklődnek a magyar megoldások iránt, amelyeknek elemeit több országban már átvették, például Lengyelországban vagy Lettországban. Az USA-ban nagyra értékelik az édesanyáknak szóló diákhitel elengedést, amit Magyarországon a gyermek születéséhez kötünk. A hazai családpolitikának egyre több barátja van a világban, már a Távol-Keleten is érdeklődnek iránta. A fejlett világ trendjeivel ellentétesen nálunk nőtt a termékenységi ráta, ráadásul úgy, hogy az nem a migráció, hanem a kiszámítható és aktív családpolitika eredménye.
A hazai családpolitikai filozófia megalapozása és népszerűsítése, a családok védelme és támogatása, a népesedési fordulathoz vezető lehetséges utak feltérképezése nélkül elképzelhetetlen a közös jövőnk építése, a népességfogyás megállítása. Jövőnket gyermekeink jelentik, ezért továbbra is legfontosabb feladatunk a gyermekvállalás és- nevelés támogatása és védelme. A KINCS-ben ezen célok eléréséért dolgozunk, a családok szolgálatában!
