A család nemzetközi napja - a családok ügye kulturális kérdés
A családok ügye egyszerre lelki, szellemi, értékbeli, kulturális kérdés - mondta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) elnöke egy keddi, a témában az Akadémián megrendezett konferencián. Fűrész Tünde szerint a családbarát szemlélet egyre jobban áthatja a magyar társadalmat, sőt a gazdaságot is.
A család nemzetközi napja alkalmából tartott, a Három királyfi, három királylány mozgalom által szervezett rendezvényen arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a szemlélet egyre több területen jelenik meg, így ma már vonzó például egy vállalatot vagy akár kórházakat családbarát módon működtetni.
Fűrész Tünde, aki korábban család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott, azt mondta, a közelmúltban elindított Kincsnek, mint kormányzati háttérintézménynek az a célja, hogy a családpolitika minél hatékonyabban működését segítse, ezért kutatásokat, elemzéseket végeznek.
Közölte, munkájukkal - ahogy a Három királyfi mozgalom is - elsősorban azt akarják támogatni, hogy a párok által vágyott, kívánt, tervezett gyermekek megszülessenek. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ 1994-ben nyilvánította május 15-ét a család nemzetközi napjává. Az akkor kiadott felhívásban deklarálták, hogy a család a társadalom legkisebb egysége, továbbá kimondták azt is, hogy a családok járulnak hozzá a leginkább a fenntartható fejlődéshez - mondta.
Hozzátette: a magyar kormányzat egyetért ezzel, és ezek a gondolatok fogalmazódtak meg a jogszabályokban, így az alaptörvényben vagy a családvédelmi törvényben is.
Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom - idézte a Kincsnek is jelmondatául választott utóbbi törvény felvezető szövegét. Azt hangoztatta, hogy a családok testi, lelki jólétének előmozdítása nemcsak a különféle intézeteknek, vagy a kormánynak a feladata, hanem a civil szervezeteknek, a gazdasági élet szereplőinek, vagy a médiának. Közölte, idén, a családok évében újra "elővették" a Kopp Mária lelki egészség program stratégiáját, és a Kincsben most azon dolgoznak, hogy javaslataikat a kormány konkrét intézkedésekre váltsa.
Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy nem volt még soha olyan kultúra, aminek az alapegysége ne a család lett volna. Arról beszélt, az, hogy az ember családban tud létezni, genetikus, biológiai kötöttség is lehet. Szerinte így az adott kultúrától is független, hogy az ember családban érzi jól magát. A mentális betegségek világviszonylatban is egyre nagyobb elterjedéséről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a családban rejlő erők védelmet adhatnak ezekkel szemben, és a közösségi kultúrák ezt jól ki is tudják használni.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség főigazgatója a nemrég elindított családbarát kórház, illetve kórházi osztály díjakról szólva úgy vélte, hogy részben ennek az elismerésnek köszönhetően az egészségügyben, így például a gyerekosztályokon vagy a szülészeteken is egyre jobban jelen van a családbarát kultúra.
Példaként említett egy kisebb vidéki gyerekosztályt, ahová az elmúlt években nem találtak központi rezidenst, ám mióta az intézmény részlege megkapta a családbarát díjat, azóta szinte "hemzsegnek" a jelöltek. Skrabski Fruzsina, a mozgalom elnöke, a Kincs névadója, Kopp Mária orvos lánya a párkeresőket, majd a családokat körülvevő támogató közösségek fontosságára hívta fel a figyelmet.
Közösség kell ahhoz, hogy párt találjunk, hogy össze tudjuk egyeztetni a családot és a munkát, hogy egy anya ne maradjon egyedül, hogy adott esetben ne váljanak el a házastársak, és közösség kell ahhoz is, hogy boldog gyerekek, majd felnőttek legyünk - mondta az egyebek mellett párkereső, vándorbölcső, vagy babazászló programokat is elindító mozgalom vezetője.
forrás: MTI
