Számok igazolják a családpolitikát
Hazánkban már több mint 35 éve tart a népességfogyás, de a kormány családpolitikájának köszönhetően nőtt a gyermekvállalási kedv. A teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint 20 százalékos emelkedést jelent, de nőtt a házasságkötések száma, kevesebb a válás és az abortusz is – nyilatkozta lapunknak Fűrész Tünde, a közelmúltban létrejött Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke.
– Nyolc évvel ezelőtt jött létre a szakminisztériumban a családpolitikai főosztály, amelynek akkor a vezetője lett. Milyen döntések előkészítésében vettek részt?
– Magyarország 2010-ben nemcsak gazdasági értelemben állt a szakadék szélén, hanem demográfiai szempontból is, ami egyenes következménye volt annak, hogy 2010 előtt semmiféle népesedéspolitikát nem folytatott az akkori kormányzat. A kormányrúd átvételét követően, amikor az akkori Szociális és Munkaügyi Minisztériumban átvettük a hivatalt, nem volt olyan ajtó, amelyre a „család” szó ki lett volna írva.
Az előző, balliberális kormány ugyanis a szociálpolitika részeként kezelte a családok ügyét és támogatását, a családpolitikai ellátásokat a segélyek főosztályán kezelték.
– Segélynek tekintették?
– Igen, segélynek tartották azt az amúgy is csekély családtámogatási ellátást, amely a 2002-es kormányváltás után egyáltalán még megmaradt. A családpolitikai fordulatnak egyik eleme volt az, hogy a Szociális és Családügyi Államtitkárságon belül létrejött a családpolitikai főosztály. Megfogalmaztuk, hogy a mi gondolkodásunkban a gyermekvállalás nem jelenthet szegénységi kockázatot, illetve a munkavállalás és a gyermekvállalás nem egymást kizáró, sokkal inkább egymást erősítő tényezők. A Kopp Mária professzor asszony által 2009-ben létrehozott Népesedési Kerekasztal a kezdetekkor számos javaslatot fogalmazott meg, köztük azt, hogy harmonizálni kell a készpénzes családtámogatási ellátásokat az adórendszerrel, illetve a munkavégzéssel. Az első intézkedések között volt a családi pótlék iskoláztatáshoz kötése, illetve a gyes harmadik évének visszaállítása. 2011-ben alkottuk meg a családvédelmi sarkalatos törvényt, újítottuk meg a családbarát munkahely pályázati rendszerét is. 2014 jelentett igazi mérföldkövet, hiszen ekkor jött létre az önálló családügyi államtitkárság Novák Katalin jelenlegi államtitkár vezetésével.
– A bölcsődei rendszer átalakításáért miniszteri biztosként felel.
Az egy éve bevezetett, új típusú bölcsődék száma hogyan alakult?
– Gyakorlatilag 2017 elejétől beszélhetünk új bölcsődei formákról: minibölcsődéről, családi bölcsődéről, munkahelyi bölcsődéről és a korábbi hagyományos bölcsődéről. Átalakult, feladathoz kötött lett a bölcsődék finanszírozása, ami azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel kisebb erőfeszítést jelent az önkormányzatoknak a működtetés. Emellett folyamatosan nő a férőhelyek száma a különféle pályázatoknak, támogatásoknak köszönhetően, és a bölcsődei dolgozók megbecsülése terén is sokat léptünk előre. A 2010-es adatokhoz képest most közel 13 ezerrel több bölcsődei férőhely van Magyarországon. A legfrissebb, bár napról napra változó adatok szerint 102-vel több bölcsőde működik, mint a múlt évben.
A minibölcsődék területén zajlik a legnagyobb változás, ma már nyolcvan működik országszerte. Minden olyan településen, ahol negyvennél több három év alatti gyermek él vagy öt család kéri a bölcsődei ellátást, ott valamilyen módon meg kell ezt oldania az önkormányzatnak, akár önállóan, társulásban vagy ellátási szerződéssel is.
A munkahelyi bölcsődék terén viszont még sok a teendő.
– Követik, hogy a bővülő gyermekelhelyezési lehetőségek mellett valóban tudnak-e munkát vállalni a fiatal édesanyák?
– Évről évre nő a három év alatti gyermekeket nevelő, a munkaerőpiacra visszatérő nők aránya. A gyermek kétéves kora előtt uniós összehasonlításban kis mértékű a női foglalkoztatottság, de a két és három év közötti gyermekeket nevelő anyáknak már mintegy egyharmada dolgozik, s amikor a gyermek óvodás lesz, már hetvenkét százalékuk áll munkába. Ebből is látszik, hogy nagyon nagy szükség van a bölcsődékre és az óvodákra.
– A munkahelyi bölcsődék létrehozására vannak ösztönzőik?
– Van egy hatmilliárd forintos keretösszegű uniós pályázati forrás munkáltatók számára annak érdekében, hogy munkahelyi bölcsődéket hozzanak létre, a közép-magyarországi régiót kivéve.
Bízunk a munkáltatók növekvő érdeklődésében, hiszen igen jelentős támogatást nyerhetnek el akkor, ha munkahelyi bölcsődét kezdenek el működtetni.
Azt gondolom, a munkáltatóknak is érdeke, hogy létrehozzanak ilyeneket, hiszen így tudják megtartani s már a gyermek hároméves korának betöltése előtt visszahívni a kisgyermekes munkavállalókat, ami a mai munkaerőhiányt figyelembe véve gazdasági racionalitás és érdek is. Miniszteri biztosként minden megyei jogú városban szerveztünk bölcsődei információs napokat, amelyeken ismertettem az új rendszert. A jövőben a munkahelyeket is meg kell győznünk, hogy éljenek a lehetőségekkel.
– Ezek az intézkedések összefüggnek a javuló demográfiai trenddel, a termékenységi arányszámok megváltozásával?
– Hazánkban már több mint 35 éve tart a népességfogyás, ugyanakkor a kormány családpolitikájának köszönhetően nőtt a gyermekvállalási kedv. A teljes termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017-re 1,5-re nőtt, ami több mint 20 százalékos emelkedést jelent. 2010-hez képest 1,4 százalékkal több gyermek született úgy, hogy közben a 20 és 40 év közötti női korosztály létszáma 10 százalékkal csökkent.
A gyermekek 90 százaléka ebben az életszakaszban születik meg, tehát önmagában nagy eredmény, hogy annak ellenére nőtt a születések száma, hogy mindeközben a gyermekvállalási korban lévők létszáma csökkent. A házasságkötések száma 2010-hez képest megugrott, 42,5 százalékkal több házasságot kötöttek tavaly, mint 2010-ben. Kevesebb a válás és az abortusz is. Visszaigazolódik az a családpolitika, melynek során az elmúlt nyolc évben megduplázódott a családokra fordított pénzek összege.
– A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért vezetője lett. Mi az intézet feladata?
Hány munkatárssal és hogyan dolgoznak?
– Alapvető feladatunk, hogy egyfajta think tankként vagy agytrösztként elemzéseket készítsünk, kutatási eredményekkel döntéseket alapozzunk meg és szakpolitikai javaslatokat tegyünk a kormány asztalára a népesedéspolitika területén, a határainkon belül és a határainkon túl élő magyarság demográfiai helyzetével kapcsolatban.
Mindenképpen szeretnénk Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád nyomdokain a családpolitikai támogatások mellett a gyermekvállalás, a családalapítás lelki, mentális összefüggéseivel, a magyarok lelki egészségével és életminőségének alakulásával kapcsolatos kutatásokat is folytatni, elemzéseket végezni.
– Mit fognak a migrációval kapcsolatban kutatni?
– A migráció demográfiai vonatkozásait vizsgáljuk meg, egyrészt a belső migrációt, azaz a Magyarországon vagy Európán belüli mozgásokat vizsgálva, másrészt szélesebb nemzetközi kitekintéssel is. A múlt évben a legtöbb migráns Nigériából érkezett Európába.
Ez nem véletlen, hiszen ott a legmagasabb a teljes termékenységi arányszám az egész világon: az afrikai országban egy nőnek átlagosan 6,5 gyermeke születik, míg nálunk 1,5. Fontos megnézni, hogy az úgynevezett befogadó országokban milyen társadalmi folyamatokat indít el a migránsokkal való együttélés, s ennek milyen szociológiai vetületei vannak. Intézetünk munkatársaival, demográfusokkal, szociológusokkal, társadalompolitikai elemzőkkel a célunk az, hogy a magyar családpolitika népszerűsítése ne csak itthon, hanem nemzetközi szinten is minél hatékonyabban megvalósuljon.
– Január 1-je óta igényelhetik a határon túliak is az anyasági támogatást és a babakötvényt. Mennyien kérelmezték eddig és honnan?
– A Köldökzsinór program keretében február végéig közel 1600 igény érkezett be, 60 százaléka Romániából. Az igénylések háromnegyede a határon túli, magyarlakta területekről érkezett, de Új-Zélandról és Iránból is kaptunk megkeresést, eddig összesen 36 országból.
A támogatás feltétele, hogy a gyermek anyakönyveztetése megtörténjen, így jobban követni tudjuk majd, hogy szerte a világban hol születnek magyar gyermekek.
Bízunk abban, hogy ez az intézkedés is hozzájárul a világ magyarságának megerősödéséhez, a Magyarország területén kívül élő magyarok anyaországhoz való szorosabb kötődéséhez.
( Magyar Idők)
