A magyar gyermek kincs, szülessen bárhol a világon!
A felsőházi teremben tartottak tanácskozást február 17-én, szombaton a magyar kisebbség helyzetéről és megmaradásának lehetőségeiről magyar és külhoni magyar politikusok azzal a közel kétszáz vendéggel, akik gyermekeikkel érkeztek a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének a meghívására az Országházba Délvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről, valamint Magyarországról.
Az első előadó Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) vezetője volt. Előadásában ismertette, hogy a családok évében nagyon sok programot szerveznek a családügy témájában, de nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is, hiszen a családok éve a külhoni családok évével karöltve valósul meg.
A programok mellett a magyarországi családokat érintő intézkedésekről is szólt. Többek között említette az adózási kedvezményeket, a lombikprogramot, valamint a fiatalok bevonását a kedvezményekbe, olyan intézkedésekkel, mint a KRESZ és a nyelvvizsga támogatása. Fűrész Tünde ismertette a Köldökzsinór Programot is.Elmondta, hogy a határon túlról eddig több mint 800 kérelem érkezett. Kiemelte, a magyar kormány mindent megtesz a civil szférával, és az államigazgatási szervekkel, hogy ez a kincs minél értékesebb legyen.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy a Magyar Állandó Értekezleten született meg az a döntés, amely a külhoni családok évét az eddigi legmagasabb összeggel támogatja a programévek sorozatában.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy minden magyar identitásának a megtartását feladatul tűzték ki, de egyre fontosabb, hogy figyelmet fordítsanak a külhoni vegyes házasságokból született gyermekek magyar nemzetiségének a megőrzésére is. A célok megvalósításához a családok gazdasági helyzetén javítanak a családi vállalkozások támogatásával.
2018 májusában és decemberében igényelni lehet majd egy kezdőcsomagot az anyasági támogatáshoz. Folytatják a bölcsőde- és az óvodafejlesztési programot is, amelynek eredményei már láthatóak, hiszen az első fejlesztések átadása már meg is történt. Nagyon fontos, hogy minden magyar és vegyes házasságban élő gyermekek számára biztosítani tudjanak olyan intézményt, ahol anyanyelvükön kapnak képzést.
Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke az erős ukrán asszimilációs törekvésekre hívta fel a résztvevők figyelmét. Ebben a helyzetben Magyarország kormánya jelentős mértékben támogatja a kárpátaljai családokat, amelynek az előadó szerint a morális értéke a legfontosabb. Az anyaország részéről érkező oktatási, nevelési, étkezési támogatások célja a szülőföldön való boldogulás biztosítása.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke előadását a magyar családok és a Kárpát-medence jövője téma köré építette fel. Véleménye szerint a nemzet megmaradását segítő intézkedésekkel a felvidéki magyar családok reményt kapnak a jövőre nézve.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bihar megyei parlamenti képviselője a romániai közhangulatra irányította a figyelmet, ahol kezdetét vette a centenáriumi év, Trianon 100 éves jubileumának megünneplése. Az RMDSZ kidolgozott egy választ, amely bemutatja az erdélyi magyarság 100 éves értékteremtését, azzal a céllal, hogy ne a negatívumok legyenek kizárólag előtérbe helyezve. Arról is beszélt, hogy a kisebbségi jogokat nyilvánosan nem sértik Romániában, ám a bíróságok korlátozása egyértelmű. A jogokat az igazságszolgáltatással korlátozzák. A jogbiztonság hiánya pedig elvándorlást okoz. Véleménye szerint a vállalkozások fejlesztése a gazdasági programokkal biztosítható. A kisebbség, ahol többségben van, ott biztonságban érzi magát. Ahol szórványban élnek, ott viszont a jogaik könnyen sérülhetnek.A jövő törekvéseiről a képviselő példaként hozta fel, hogy ma 200 ezer erdélyi fiatal dolgozik Magyarországon. Biztosítani szeretnék ezen fiatalok számára, hogy aki csak időszakosan dolgozik az anyaországban és szándékában áll visszatérni, a közeljövőben megtehesse. Szabó Ödön véleménye szerint a folyamatok visszafordíthatóak, és mindent meg kell tenni azért, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén maradjon. Ehhez meg kell köszönni az anyaországi támogatásokat, de meg kell tenni helyi szinten is, amit lehet.
A konferencia további részében a hallgatóság kérdéseire és azok megválaszolására került sor, majd az idei év házasság hetének „arcai”, Zámbori Soma színész és felesége, dr. Fazekas Rita életük pillanatairól beszélgettek Radványi Dorottya moderálásával.
