A gyermekvállalás értékkérdés
Kelet-Közép-Európa országaiban is nagy problémát jelent az alacsony születésszám, ezért Horvátország, Észtország, Litvánia és Csehország kormánya is igyekszik különböző eszközökkel ösztönözni a gyerekvállalást. A négy ország képviselői kerekasztal-beszélgetésen mutatták be családtámogatási rendszerüket a III. Budapesti Demográfiai Csúcs pénteki napján.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke a felvezetőjében elmondta: az intézet létrehozását Novák Katalin államtitkár kezdeményezte. Kollégáival szakpolitikai elemzéseket folytatnak, kutatnak, ezzel hozzájárulnak a családpolitikai döntésekhez. Elmondta, 45 európai országot vizsgáltak, a kelet-közép európai országok a rangsor elején foglalnak helyet a családpolitika területén.
Ivica Bosnjak horvát demográfiáért felelős helyettes államtitkár országa helyzetét ismertetve elmondta, a 4,5 millió lakosú államban 1,2 millió család él, amelynek 30 százalékában nincs gyerek, 50 százalékában pedig csak egy gyereket nevelnek. Horvátországban az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent a lakosság, ezért a kormány sokat fektet az óvodai ellátás javításába, emellett megduplázta a gyermekgondozást segítő ellátást, adókedvezményekkel is ösztönzi a gyerekvállalást, a fiataloknak lakástámogatást biztosít, és dolgozik az egészségügyi rendszer fejlesztésén is - sorolta a helyettes államtitkár. Beszámolt arról is: bizakodással tölti el őket, hogy egy friss felmérés szerint a horvát fiatalok átlagosan több mint két gyereket terveznek.
Lea Danilson-Järg, az észt belügyminisztérium családpolitikai és népesedésügyi főosztályának vezetője azt mondta, Észtországban az elmúlt tíz évben nem volt demográfiával foglalkozó minisztérium, ezt a hiányosságot a nemrég megválasztott új kormány szeretné pótolni. Az országban 2004-ben vezettek be nagyvonalú családtámogatási rendszert, például 1,5 éves szülési szabadságot, és bővítették a gyermekelhelyezési rendszert, amelynek hatására nőtt az észt nők foglalkoztatottsága és a termékenységi arányszám is. A születések száma azonban a 2010-es években visszaesett, de most ismét növekszik - ismertette. Kitért arra is, hogy támogatják azokat, akiknek egészségügyi okok miatt nem lehet gyerekük, az állam fedezi a kezelések költségét, a jövőben pedig még a lakhatás kérdésével is szeretnének foglalkozni.
Gaila Matulyte, a litván társadalombiztosítási és munkaügyi minisztérium tanácsadója közölte, Litvániában a legnagyobb gondot az elmúlt évtizedekben az elvándorlás okozta, mostanság viszont a visszavándorlás is problémát jelent, mert a visszatérőket újra integrálni kell a társadalomba, a nyelvet sokszor nem beszélő gyerekeket pedig az oktatásba kell bevonni. További nagy problémát jelent az országban az öngyilkosságok magas száma és a szegénység - fűzte hozzá. Úgy látják, hogy a gyerekvállalás legnagyobb akadálya épp a szegénység, ezért a kormány anyagi juttatásokat, óvodai elhelyezést és extra egészségügyi ellátásokat biztosít a gyerekes családoknak, valamint az új munka törvénykönyvében nagy hangsúlyt fektettek a munka-család egyensúly elősegítésére - számolt be róla a litván tanácsadó.
Tünde Bartha cseh miniszterelnöki kabinetvezető elmondta, az országban az 1970-es években volt a legmagasabb, 2,6-os a termékenységi arányszám köszönhetően az akkori támogatásoknak például a már házasság előtt felvehető kedvezményes kölcsönöknek, a lakástámogatásoknak, a bölcsődei ellátásnak és a biztos munkahelyeknek. Jelenleg ezekhez hasonló intézkedésekkel, valamint adókedvezményekkel, ingyenes taneszközökkel és akár négy évig tartó szülési szabadsággal próbálják ösztönözni a gyerekvállalást, de még így is csak átlag 1,7 gyerek jut egy szülőképes korú nőre - tette hozzá. Véleménye szerint meg kellene kérdezni a fiatalabb generációt is, mire van szükségük, és jobban be kellene vonni őket a döntéshozatalba.
