Kétnapos konferencia a romák felzárkóztatásáért
Számos roma civil szervezet végez egyedül sikeres felzárkóztatási munkát szerte az országban. A gond pont az, hogy egyedül teszik ezt, egymástól távol. A cél az összehangolás és tapasztalatcsere – ezt segítette elő az a kétnapos konferencia, aminek a pécsi Gandhi Gimnázium adott otthont. „Közös dolgaink” fantázianévre keresztelték az Országos Roma Integrációs Konferenciát, ahová az ország minden részéből érkeztek előadók.
Jakus László, a Cigány Szervezetek a Felzárkózásért Országos Szakmai Szövetség elnöke elmondta, a kétnapos konferencia főként roma civil szervezetek számára hasznos, hiszen alapvető cél, hogy ők tájékoztatást kapjanak a kormányzat és más civil szervezetek részéről, hogy milyen felzárkóztatási folyamatok vannak az országban. Mintegy száz regisztrált érkezik az ország minden pontjáról, összesen 15 megyéből és a fővárosból. – Fontos, hogy a résztvevő szervezetek megismerjék egymást és egymás munkáját. Rengeteg a jó példa az országban, csak ezek elszigetelten működnek egymástól. Ezeken a találkozókon lehet tanulni egymástól, a később pedig az ellesett gyakorlatokat adaptálni a saját területükön, saját szervezetükben – mondta Jakus László.
Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára szerint az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták: a szakpolitikának arról kell szólnia, hogy a terepről érkező igények, jelzések alapján készítsenek pályázatokat, indítsanak programokat. Kiemelte: a gyerekek oldaláról, a születéstől fogva kell elindítani a szegénység és a szegregáció elleni küzdelmet. Szerencsésnek nevezte, hogy az Európában egyedülálló, kezdetben uniós, ma már hazai finanszírozású Biztos Kezdet Gyermekházak programja beépült az állami ellátórendszerbe annak köszönhetően, hogy egyszerre képes foglalkozni a szülővel és a gyermekkel. Segítségével már a legkisebbek is elindulhatnak a felzárkózás útján, s folytathatják azt a többi, idősebb korosztálynak szóló – például a tanodaprogramok, roma szakkollégiumok – kezdeményezések keretében is.
Vecsei Miklós, a romastratégia koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke a háromszáz településén induló, felzárkózást segítő programról beszélt. Szavai szerint mintákat nyújtó, erős szakmai jelenléttel zajló programokkal van esély a sikerre és fenntartható eredmények elérésére.
Előadást tartott a rendezvényen Vitályos Eszter is, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Európai Uniós Fejlesztéspolitikáért Felelős államtitkára. – Több mint 691 milliárd forintot már eljuttattunk a kedvezményezettekhez az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) csaknem ezermilliárd forintos keretéből – mondta. Vitályos Eszter hangsúlyozta, a 2014 és 2020 közötti keret a társadalmi felzárkózást segíti és a népesedési kihívások kezelését valósítja meg. – 641 milliárd forintot fordítunk a társadalmi együttműködés előmozdítására, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre, egészségügyre, oktatásra és képzésre. Ezen kívül 340 milliárd forintot az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre. Hangsúlyozta, a keret legnagyobb részéből az oktatás és köznevelés minőségének fejlesztése, a felsőoktatási szakpolitikai célok szolgálata valósult és valósul meg, a második helyen pedig a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem áll.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke előadásában a család- és népesedéspolitika társadalmi felzárkózást segítő elemeire hívta fel a figyelmet, többek között a kiterjedt gyermekjóléti intézkedésekre, így az ingyenes gyermekétkeztetés, óvoda és tankönyv ellátásra. Hangsúlyozta, hogy a felzárkózáspolitikának is a munka és család alapú társadalom az alapja.
