Rendhagyó KINCS Est: Léder László Csendes Apa-forradalom című könyvének bemutatója
Rendhagyó KINCS Esten mutatta be Léder László pszichológus, a Kopp Mária Intézet apaügyi szakértője a Csendes Apa-forradalom című könyvét, szakmai párbeszéd és kerekasztal-beszélgetés keretében. A Kopp Mária Intézet kiadásában megjelent kötet a könyvesboltokban is kapható lesz. A tudományos ismeretterjesztő, ugyanakkor szórakoztató stílusú kiadvány nyolc, a köztudatba rögzült mítoszt rombol le az apaságról: igaz, hogy ahány féle apa él a földön, annyiféle apaság létezik, viszont nincs táv-apa vagy messziről szerető apa, ahogyan nincs igazából nevelés, csak rejtett minta.
Süveges Gergő, az est moderátorának kérdésére: „Miért nem vagyunk tökéletes édesapák?” a szerző kifejtette, hogy az apaság hullámzó teljesítmény, örökös tanulás, soha nem dőlhetünk hátra. Egy apa akkor lehet hiteles, ha saját magának építi fel az apaságot.
„Azt vettem észre, hogy amikor az apákról kezdtünk el beszélgetni, mintha a férfiak és nők közötti kapcsolatok is gyógyulni kezdenének.”- idézte Léder László a könyvben szereplő egyik kedves hölgyismerősét.
Az az apa, akit motiváló családi vagy párkapcsolati apa-kultúra vesz körül, nagyobb eséllyel lesz gyermekeit szerető jó apa. De mi van azokkal, akiknek nincsenek igazi apa-példáik? Andrek Andrea pszichológus, a könyv lektora szerint biztató, hogy a pozitív példa nélkül felnőtt fiatalok is varázsolhatnak maguk köré apa-kultúrát és megtörhetik az apátlanság családi átkát.
A rövid történeti áttekintésből kiderült, hogy amit ma modern apaságnak nevezünk korántsem modern jelenség. Az adatok szerint 150-200 évvel ezelőtt (és nagy valószínűséggel azt megelőzően is) az apák részt vettek gyermekeik nevelésében.
A Csendes Apa-forradalomban is hivatkozott Kopp Mária professzor volt az, aki az apa-kutatásokat és az apák szerepének hazai átfogó vizsgálatát kezdte meg az 1990-es években. Az apák helyzetéről így írt: „ A férfi szerepének erősítése a családban azért is kulcsfontosságú, mert napjainkban jószerivel apák nélküli világban élünk, így egy fiúnak nemigen van lehetősége mintát látni maga előtt. Ez azért is tragédia, mert ennek hiányában beindul az ördögi kör és maga sem lesz képes a végleges elköteleződésre, az életre szóló kapcsolatra.”
A gyermekvállalás és tervezés legalább annyira az apák feladata, mint az anyáké és az apa-gyermek érzelmi kapcsolat már a gyermek megfoganása előtt megkezdődhet.
A párkapcsolat jelentőségéről szólva elhangzott, hogy egy apa várandósság alatti lélektani állapota direkt hatással van az újszülött fejlődésére és ez a hatás a gyermek hároméves korában is kimutatható. Ha az anya azt érzi, hogy az apa gondoskodik róla, könnyebben tud oda fordulni a magzathoz is. A családtervezés, a várandósság és a párkapcsolat minősége ezer szállal kapcsolódik egymáshoz. Az apa-kultúra megteremtése nem más, mint annak őszinte és mindenre kiterjedő elfogadása, hogy egy apára a családtervezés időpontjától kezdve, a várandósság, a születés és a gyermek egész élete során ugyanakkora szükség van, mint az anyára. A családi apa-kultúra megteremtése mindig a párkapcsolati apa-kultúra megteremtésével kezdődik. Az első perceknek és óráknak is meghatározó ereje lehet az apa-gyermek kapcsolat elmélyülésében.
A kutatások egy irányba mutatnak: azok a gyerekek, akikkel apjuk már kiskorukban foglalkozik, emberi kapcsolataikban sikeresebbek lesznek. Az apák kamaszodó lányaik életében is meghatározó és egyedi szerepet játszanak. A minőségi apai időt apa a gyerekkel együtt kell, hogy összerakják, fokozatosan, apró közös élményekből, sok spontaneitással.
Az elég jó apa fogalmáról kiderült, hogy nem görcsöl azon, hogy hogyan legyen gyermekei szuper apukája, mert erre egyszerűen nincs semmi szüksége. Jól bánik gyermekeivel, velük elegendő időt tölt, vannak közös élményeik, jól értik egymást, ezáltal együtt fejlődnek. Az apa-gyermek kötődés az apa és gyerekei között fokozatosan kialakuló mély érzelmi kötelék, egyfajta lélektani szövetség egy életre, amelyben a minőségi idő lényegét a közös élmény adja.
Vajon a lélektani apává válás indítja el a biológiai változásokat vagy éppen fordítva?- vetődött fel a kérdés. Valószínű, hogy egy idő után körkörös formában, elválaszthatatlanul hatnak egymásra.
Az apából nagyapává válás időszakát érintve elmondták, hogy nem feledkezhetünk meg a nagyapák jelentős szerepéről sem.
A negatív hatásokról szólva kiderült, hogy ha a korai időszakban nincs ott az apa, a kamaszkorban már nem tud befolyással lenni. Az aktív, gondoskodó apa hiánya egyértelműen összefüggésbe hozható azzal, hogy egy fiú zavaros férfi identitással, egy lány pedig sérült nőiséggel indul neki az életének.
Mint apátlanító módszer került szóba a válás. A szakemberek felhívták a figyelmet rá, hogy mennyire fontos odafigyelni arra, hogy az apa nélkül maradt gyermekek ne váljanak apátlan felnőttekké. Gyakran előfordul, hogy a válást vagy az apa eltűnését követő családdinamika a fiúgyermeket a hiányzó apa-szerep betöltésére sarkallja. Egy felelős szülőnek mindent el kell követnie annak érdekében, hogy gyermekei életkoruknak megfelelő családi szerepben élhessenek és ne kelljen hamis szülői vagy felnőtt szerepbe kerülniük.
Ellensúlyozásként, a kötet bővelkedik az életből vett, szívderítő példákban, közülük a szerző kislánya felolvasta „A walesi bárdok és a nagymama” című történetet.
A szerző tapasztalata az, hogy az apák nagyon is igénylik az életindító tanácsokat. Léder László megosztott a hallgatósággal néhány valós „apa-trükköt”, amelyek fogódzót jelenthetnek a mindennapokban, például az apák kezdjenek el játszani a gyerekeikkel, kapcsolódjanak be az óvodai, iskolai ünnepségekbe, megszólításként a kedves apa, kedves édesapát javasolja.
Összefoglalva: az apa-forradalom egyik lényegi eleme talán éppen az, hogy a több generáción keresztül hiányzó apa modell ellenére az elmúlt években az európai családokban felértékelődött az apa családon belüli nevelői és gondoskodói szerepe. A könyv címe: Csendes Apa-forradalom békés változás annak érdekében, hogy az apák és anyák egyenlő mértékben vegyenek részt a következő generáció felnevelésében.
Konklúzióként: az igazi forradalom csakis a fejekben kezdődhet el. Az apák visszacsempészése a magyar családokba a magyar nemzet elemi érdeke. Egyebek mellett hozzájárulhat a válások számának csökkenéséhez és a vágyott gyermekek megszületéséhez.
