KINCS Est Bagdy Emőkével: Párválasztás, házasságra felkészülés
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) szervezésében zajló KINCS Estek legutóbbi vendége prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus volt, aki a tőle megszokott élvezetes, lendületes stílusban beszélt a párválasztásra és házasságra való felkészülés feladatairól. Előadását hasonlattal indította: az ember társas lény, a kapcsolat az élet maga; élni annyi, mint kapcsolatban lenni. Kifejtette: párkapcsolataink alapmintája az anya-magzat duális kapcsolata, ami beég a mély és tudattalan emlékezetünkbe s erre az egységre vágyunk később is.
Erik Eriksonra hivatkozva elmondta, hogy a felnőttség kritériumai az adni tudás, az elköteleződés és a felelősségvállalás képessége. A kérdés az, hogy egy fiatalnak milyen muníciót kell összegyűjtenie ahhoz, hogy kb. 20 éves korára erre képes legyen? Itt kezdődik a mi szülői felelősségünk – hangsúlyozta az előadó, mégpedig abban, hogy mit adunk a gyermekünknek, hogy rendelkezzen a felnőtté váláshoz szükséges képességekkel.
Bagdy Emőke elmondta: az érzelmi képességeink megalapozása az anya-baba kapcsolatban rejlik, ahol a szoptatás által kétféle „etetés” zajlik: fizikai és érzelmi. Már a 9 perces baba is képes visszatükrözni anyjának arckifejezését – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: ennek a korai szenzitív időszaknak, a szülőkkel kialakult kötődésnek nagyon nagy jelentősége van. Kutatások igazolják: 1,5 évesen ambivalensen kötődő gyermek 20 évesen nem tud biztonságosan kötődni másokhoz, mert tele van kétségekkel. A második fázis a 3-6 éves korban zajló öntudatlan, akarattalan folyamat, amikor a kisgyermek átveszi, követi, utánozza szülei szokásait, mozgását, hangsúlyait, szavait. Ha viszont ebben a szenzitív időszakban hiányzik a kulcsszemély, az egy életre szóló sérülést okoz. Ezt követi az a folyamat, amikor az addig összegyűjtött muníciót, képességeket egy egységbe vonjuk, és ezáltal egy olyan „szerkezet” jön létre, amelynek része az önreflektív képesség is: a saját viselkedésemet, értékeimet, véleményemet kialakítom, belül őrzöm és kifele képviselem. Ekkor leszünk képesek kialakítani egy saját életfilozófiát („hogy ne szélfútta levél legyünk a világban”), vagyis képesek válaszolni arra: honnan jöttünk, hová tartunk és hol a helyünk az univerzumban?
Ha mindezeket összegyűjtöttük, kialakul egy képünk önmagunkról és képesek leszünk felelősen párt választani. Mivel az ember tudatos lény, ezzel kapcsolatban fel kell tennie azt a kérdést: mi az, amit keresek, mi vonz engem és miért pont az; miben vannak hiányaim? A választ pedig saját önismeretünk adja meg. Ha viszont túl későn vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket, akkor kiderülhet, mégsem a kiválasztott kellett nekünk, csak elsőre vonzott, valamilyen hiányunk miatt.
A továbbiakban Bagdy Emőke felsorolta azokat a kérdéseket, amelyeket szerinte minden fiatalnak fel kellene magának tennie a párválasztással kapcsolatban. Többek között: Mi motivál a társkeresésben? Miért akarom a házasságot? Kire várok?
Ezt követően Bagdy Emőke először Mihalec Gábor Gyűrű-Kúra c. könyvére hivatkozott, beszélgetésre ajánlva az abban felsorolt témaköröket, majd egy 200 évvel ezelőtt készült anyai intelem-listát olvasott fel, megjegyezve: ma már sajnos nincsenek ilyen beavatási, felkészítési rítusok, de a régi ősi tapasztalati tudást érdemes használni, hisz a mai pár- és családterápiás tapasztalatok révén sem tudunk sokkal többre jutni, mint azokkal.
A szakember szerint Mihalec Gábor könyvének és az előbbi listának is a legfontosabb üzenete: hagyj időt magadnak megismerni a másikat. Mivel a mai világban minden, így az ismerkedés is túl gyorsan zajlik, elveszni látszik az udvarlás rítusa, és közben az elkapkodott élményszerzés és az át nem gondolt párválasztás sok félreértést és korai kapcsolati kiégést okozhat. Ha a régi rítusok hiányoznak is, ma is nagyon sok energia irányul arra, hogy a fiatalok párválasztását segítsük – összegezte az előadó, hozzátéve: kultúránk közmegegyezéses része kell legyen az önismeret, társismeret és sok-sok beszélgetés ahhoz, hogy a házasságok fele ne végződjön válással.
Forrás: Antal-Ferencz Ildikó
