Keresztény asszonyok a családért
„Minden gyermek pompás, örök kincs” – idézte Luther Mártont Fűrész Tünde a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), a Magyar Női Unió, valamint a Szent István Intézet „Keresztény asszonyok a családért” című közös rendezvényén.
A KINCS elnöke előadásában kiemelte, hogy a magyar családügyi intézkedések keresztényi szemléleten alapulnak, a magyar családpolitika pedig nem azokat támogatja, akik a gyermekből élnek, hanem azokat, akik a gyermekért élnek.
Fűrész Tünde beszélt a felelős gyermeknevelésről, a gyermekek jólétéről és jóllétéről, az életvédelemről, illetve az édesanyák kiemelt szerepéről és támogatásáról, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány számára a család egy védendő érték, a gyermekekre pedig kincsekként kell vigyáznunk.
Dr. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy vannak olyan alapértékek, amelyeket - bármilyen nehézség is adódik - minden körülmények között őrizni kell, ilyen érték a család is.
A politikus hangsúlyozta: jöhet bármi a világ és az ország sorsában - gazdasági krach, járványidőszak, háború, szankciók vagy energiaár-robbanás - a magyar kormány akkor is minden évben új családtámogatásokat vezet be. „Nincs olyan nehézség, amikor ne lenne bővülés. A magyar családok támogatása terén minden évben egyet lépünk előre” - fogalmazott. Hozzátette: a rendszerváltást követő húsz évben minden válsághelyzetben rögtön a családoknál húzták meg a nadrágszíjat a kormányok, ez azonban 2010-től gyökeresen megváltozott. Mint mondta, a friss házasok támogatásától vagy a gyermeket tervező, akár meddő párok segítésén át egészen a gyermek felnövekedéséig minden életszakaszban és helyzetben segíti a kormány a családokat, és nincs olyan gazdasági visszaesés, amely miatt ettől visszalépnének.
Magyarországon rendkívül fontos a családokról, asszonyokról, férfiakról beszélni, de míg nálunk ez természetes, addig tőlünk nyugatabbra ez már-már lázadással, forradalommal, szabadságharccal egyenértékű - vélekedett az államtitkár, aki egyúttal rögzítette: „nincs az a zsarolás, ami miatt a gyermekek nevelését kiadnánk a családok kezéből, és nem engedhető meg, hogy ideológiai csatatérré tegyék az iskolákat, óvodákat.” Az államtitkár szerint Brüsszelben „át akarják definiálni” a család fogalmát, pedig az állam feladata nem az, hogy megpróbálja jogszabályokkal átírni az emberek gondolkodását, hanem hogy elfogadja azt, hogy a család fogalma messze megelőzte az állam, a jog vagy bármilyen közjogi forma kialakulását.
Rétvári Bence rámutatott, nem igaz az a sztereotípia, amely szerint a nők politikai megjelenése baloldali, munkásmozgalomból fakadó eredmény. Magyarországon az első női parlamenti képviselő a kereszténydemokrata Slachta Margit volt, és a keresztény politikusnők közül került ki az első köztársasági elnök is, Novák Katalin személyében - idézte fel.
Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy Európában nem létezik egységes fogalom arra, mit tekintünk családnak, házasságnak, a magyar alaptörvény azonban világosan meghatározza ezt. Magyarország alaptörvénye hitet tesz amellett, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság és a szülő-gyermek kapcsolat, illetve kimondja azt is, hogy a házasság önkéntes elhatározás alapján születik meg, valamint, hogy az anya nő, az apa pedig férfi - magyarázta, hozzátéve: a kormány nőpolitikai gondolkodásában is ez az egyensúly, harmónia jelenik meg.
Legyen szó a szociális védelem, a foglalkoztatás vagy éppen a döntéshozatalban való részvételről, a nők jogainak érvényesítését a férfiak és nők kiegyensúlyozott együttműködésében látjuk - húzta alá a helyettes államtitkár. Nagy-Vargha Zsófia közölte: nagy eredmény, hogy a családtámogatási formák az Európát sújtó nehéz gazdasági helyzetben még bővülni is tudtak. A család a legfontosabb érték - húzta alá.
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió elnöke a „Nők védelme a 21. század kihívásai között” című előadásában elmondta, hogy céljuk a figyelemfelhívás, az értékek átadása és a tisztelgés a példaképek előtt. Munkájukat 5 sarokkőre építik: a hit, a család, a nemzet, az anyaföld és a közösség – ezek olyan örökérvényű értékek, melyek segítenek eligazodni az életben. Bemutatta Boldog Batthyány-Strattmann László és felesége, Coreth Mária Terézia példaértékű házasságát és családját, kiemelve, hogy mind munkájukkal, mind az istenhitükkel, a közösségért végzett szolgálatukkal, nemzeti identitásukkal követendő értéket jelentenek minden magyar ember számára. Ezek mellett bejelentette Coreth Mária Terézia boldoggá avatását.
Dr. Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet igazgatója a gyermekvédelem jelenlegi kihívásairól beszélt, hangsúlyozva, hogy a szülők és a gyermekek helyzete soha nem volt ilyen nehéz, mint napjainkban. Rengeteg negatív trend, ideológia és támadás éri őket, a szülőknek, a családnak és a pedagógusoknak pedig nehéz megküzdenie ezekkel. Fontos, hogy ne adjuk fel önmagunkat, magyarságunkat és keresztényi értékrendünket.
A három szervezet vezetői aláírták a Keresztény asszonyok a családért együttműködési szándéknyilatkozatot, amellyel hangsúlyozni kívánják a nők családban és a társadalomban betöltött egyedi szerepének fontosságát, valamint a társadalom alapegységének, a családnak kitüntetett értékét, mely nélkül nincs jövő és nincs nemzeti megmaradás sem. Az aláíró felek csatlakozásra hívnak minden olyan szervezetet, amely egyetért alapértékeikkel és szívesen kiáll azok mellett, szerepet vállalva a társadalomban való felmutatásukban.
Végül levetítettük „Az orvosok hercege – Boldog Batthyány-Strattmann László” című dokumentumfilmet, amely elérhető a YouTube-on is:
https://www.youtube.com/watch?v=zt3au_j3DaM
A rendezvény közös imádsággal ért véget.
(Forrás: MTI)
