KINCS Európai Családpolitikai Rangsor
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) a népesedési világnap alkalmából (július 11.) idén első ízben hozta nyilvánosságra az európai országok családpolitikai rangsorát. A családbarátság 12 szempontját érvényesítő rangsor megmutatja, hogy az adott országban mennyire sokrétű és milyen széles a családokat támogató intézkedések köre. Az eredményekből kiderül, hogy egy adott ország társadalompolitikája kiemelten kezeli-e a családot és hogy a családpolitika mennyire komplex. Magyarország Franciaországgal együtt a rangsor élén végzett, míg a lista középmezőnyében szerepel többek között az Egyesült Királyság, Spanyolország és Dánia, ahol az érintettek valamivel kevesebb családtámogatási lehetőség közül választhatnak. A lista felső harmadában jellemzően uniós, míg az utolsó harmadában EU-n kívüli országok szerepelnek.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért 2019. április végén jelentette meg Európai családpolitikai kitekintő című kiadványát, amelyben 45 európai országnak a családpolitikai intézményrendszerét mutatta be. Az újszerű áttekintés (illetve a kötet alapjául szolgáló Eurostat, MISSOC és MISSCEO) 2018-as gyűjtésének adatai alapján a KINCS 2019-ben felállította az Európai Családpolitikai Rangsort. A rangsor célja, hogy rálátást nyújtson az Európai országokban elérhető, családokat szolgáló intézkedések komplexitására, a családok által igénybe vehető családtámogatási ellátások és szolgáltatások körére, bőségére. A rangsor egyúttal betekintést enged abba, mely ország számár amegkülönböztetett a család, mint társadalomalkotó egység szerepe, hol jelenik meg hangsúlyosabban a családpolitika önállósága.
A rangsorban az Európai Unió 28 tagállama, illetve további 17 európai ország szerepel. Az egyes országok családpolitikáját 12 intézkedéstípus alapján hasonlítja össze az elemzés: vizsgálja a családok lakhatását segítő támogatásokat, a családi típusú adózást, a családi pótlékot, valamint az anyasági, a csecsemőgondozási és a gyermekgondozást segítő ellátásokat, a szülési, a gyermekgondozási és az apa szabadságokat, a bölcsődébe és óvodába járó gyermekek arányát, valamint a gyermekgondozási időszak nyugdíjba számításának lehetőségét.
A besorolás az egyes családpolitikai intézkedéstípusok meglétének, illetve az európai irányelvekhez viszonyított mértékének megfelelően történt 0-1 közötti skálán, ahol a nulla az adott intézkedés hiányát, az 1 annak meglétét, illetve irányelvnek megfelelő vagy a fölötti mértékét jelöli.
A KINCS az Európai Családpolitikai Rangsort idén első ízben mutatja be.
A rangsortábla intézkedéstípusait tartalmazó oszlopok magyarázata:
A) A családok lakhatását segítő támogatás (1=ha van, 0=ha nincs)
B) A családi pótlék alanyi jogon jár-e (1=ha igen, 0=ha nem)
C) Anyasági támogatás jellegű ellátások (1=ha van, 0=ha nincs)
D) Csecsemőgondozási díj jellegű ellátások (1=ha van, 0=ha nincs)
E) Gyermekgondozási időszak (0=ha nincs vagy fizetetlen, 1=ha fizetett)
F) Szülési szabadság hossza (0=ha nincs 0,5=ha 140 nap alatti, 1=ha 140 nap felett)
G) Gyermekgondozási szabadság (0=ha nincs 0,5=ha a gyermek 1,5 éves koráig, 1=ha a gyermek 1,5 éves kora felett is igénybe vehető)
H) Apaszabadság a gyermek születését követően (0=ha nincs 0,5=ha 10 napnál kevesebb, 1=ha 10 napnál több)
I) Bölcsődébe járók aránya a 0-3 éves népesség körében 2016-os adatok alapján, illetve Svájc esetében 2014-es adatok, a nem EU és nem EGT országoknál 2015-ös adatok felhasználásával (0=ha nincs bölcsődei ellátás, 0,5=ha 33% alatti, 1=ha 33% feletti a bölcsődébe járó gyermekek aránya a 0-3 évesek között)
J) Óvodába járók aránya a 3-6 éves népesség körében 2016-os adatok alapján, Svájc esetében 2014-es adatok, a nem EU és nem EGT országoknál 2015-ös adatok felhasználásával (0=ha nincs óvodai ellátás, 0,5=ha 90% alatti, 1=ha 90% feletti az óvodai ellátottság)
K) Családi típusú adózás (1=ha van, 0=ha nincs)
L) A nyugdíjba beleszámít-e a gyermekgondozási időszak (1=ha igen, 0=ha nem)
