Kopp Mária öröksége előtt tisztelgett a KINCS emlékkonferenciája
Kopp Mária születésének 80., halálának 10. évfordulója alkalmából konferencián emlékezett meg névadója szellemi örökségéről a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). Az eseményen bemutatták a magyarok lelki egészségét vizsgáló kutatás, a Hungarostudy 2021 eredményeit is. A konferenciát online követhették az érdeklődők.
Fűrész Tünde, a KINCS elnöke nyitóbeszédében az intézet névadójáról megemlékezve azt mondta: Kopp Mária, aki pénteken lenne 80 éves, pszichiáterként évtizedeken át kutatta a magyarok lelki állapotát, és megalapította a Népesedési Kerekasztalt, amely javaslatokat fogalmazott meg a demográfiai kihívások megoldására. A javaslatok nagyrésze mára megvalósult: családi típusú adózás van, a gyermekgondozási ellátások rendszere rugalmassá vált, egyre több bölcsődei férőhely van, a fiatalok lakhatásának megoldására létrehozták a családi otthonteremtési kedvezményt, amelynek köszönhetően a családok ötöde új otthonba költözhetett, és nőtt a gyermekvállalási kedv is - közölte.
A Hungarostudy 1998 óta vizsgálja a magyarok lelkiállapotát, az első öt kutatás Kopp Mária vezetésével történt. A Hungarostudy 2021 a KINCS szakmai folyóiratában, a Kapocsban olvasható, valamint megtalálható az e-könyvtárban is, a https://konyvtar.koppmariaintezet.hu/?page_id=56&lang=hu oldalon - tudatta. Beszámolt arról is, hogy a Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád által írt, a mindennapokhoz útmutatóval szolgáló, Boldogságkeresés útjai és útvesztői című könyvet ötödik alkalommal adták ki, és ehhez kapcsolódóan pályázatot is indítanak. A pályázatra olyan szépirodalmi, tudományos írásokat várnak, amelyek kapcsolódnak a könyvhöz és a Hungarostudy témaköreihez - ismertette, hozzátéve: jelentkezni április 3-ig lehet, a nyertesek között pedig 3 millió forintot osztanak ki, valamint a legjobb írásokat könyvben is tervezik megjelentetni.
Skrabski Fruzsina, Kopp Mária lánya személyes történeteket osztott meg édesanyjával kapcsolatban. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke elmondta: Kopp Máriát örömmel töltené el a KINCS és az általa a Semmelweis Egyetemen alapított és tizennégy éven át vezetett Magatartástudományi Intézet szakmai együttműködése.
Széleskörű együttműködés nélkül nincs erős, családbarát Magyarország, a családpolitika alakításában fontos szerepe van a tudományos szférának, a civil szektornak és a gazdasági élet szereplőinek is – erről már a családokért felelős parlamenti államtitkár beszélt a konferencián. Zsigó Róbert az eseményen azt mondta: a kormány 2010 óta a családok megerősítésén dolgozik, és olyan stabil, célzott, rugalmas családtámogatási rendszert hozott létre, amely védi a társadalom alapegységét, a családot.
A kormány idén a GDP 6,2 százalékát, 3500 milliárd forintot fordít családtámogatásra, három és félszer annyit, mint 2010-ben - emelte ki. A családpolitikai intézkedések között említette a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítését, az eddig 200 ezer fiatal pár életkezdését könnyebbé tevő babaváró támogatást, a 25 év alattiak szja-mentességét és a 13. havi nyugdíj visszavezetését. A magyar családoknak kiszámíthatóságra, biztonságra van szükségük, ezért fontos, hogy a kormány a jövőben is folytathassa a megkezdett munkát - hangsúlyozta Zsigó Róbert.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára videóüzenetben arról beszélt: nagymértékben nőtt a házasságkötések száma, emelkedett a gyermekvállalási kedv, valamint jelentősen csökkent a válások és az abortuszok száma. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy a családtámogatási rendszer sikeres - mondta. Az államtitkár szerint a családtámogatások mellett a lelki erősítés, a közösségek erősítése és a hagyományos értékek megtartása is nagymértékben hozzájárult a családok megerősödéséhez.
Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészség a legnagyobb érték, ezért az intézmény elkötelezett abban, hogy átfogó képet kapjon a magyar lakosság testi és lelki állapotáról. Ez különösen fontos ahhoz, hogy aktívan és hatékonyan lehessen tenni annak javításáért - hangsúlyozta. Elmondta: az egyetem 2020-ban kötött együttműködési megállapodás KINCS-csel, amelynek részeként idén közösen végezték el a Hungarostudy vizsgálatot. A kutatásból egyebek között kiderült, hogy a házasságban élők elégedettebbek magukkal és az életükkel, valamint a családalapítás iránti igényük is sokkal magasabb, továbbá, hogy fontos a társas támogatás, a testvérkapcsolatok, valamint a munka és a magánélet összeegyeztethetősége - ismertette a rektor.
Prof. Dr. Purebl György, a Magatartástudományi Intézet igazgatója azt mondta: a reprezentatív kutatás szerint nőtt a gyermekvállalási kedv, már ötből négy tervezett gyermek megszületik. A gyermekvállalásra azok a 18-40 év közötti nők a leginkább hajlandóak, akiknek már van egy gyermekük, és pozitív szülésélményük volt - tette hozzá.
Dr. Engler Ágnes, a KINCS tudományos elnökhelyettese tudatta: a kutatás eredményei alapján az látható, hogy a magyarok kétgyermekes családmodellben gondolkoznak. A válaszadók szerint az ideális gyermekszám családonként 2,1 átlagosan pedig 1,9 gyermeket szeretnének vállalni, ami megegyezik a 2013-as eredményekkel - mondta, hozzátéve: a három gyermeket tervezők aránya viszont jelentősen nőtt. A gyermektelen megkérdezettek több mint kétharmada mindenképp szeretne gyermeket, és a válaszadók több mint 60 százaléka azt mondta, hogy az elkövetkezendő öt évben tervei szerint biztos érkezik gyermek a családba - ismertette az eredményeket. Hozzáfűzte: utóbbit a házasok 95, az élettársi viszonyban élők 90 százaléka állította, de az egyedülállók is nagy arányban így gondolták.
A gyermekvállaláshoz szükséges legfontosabb feltételek között a biztos munkahelyet, jövedelmet, családbarát munkahelyet, majd a megfelelő egészséget, társas, szülői, baráti támogatást jelölték meg. Hátráltató tényezőnek tartják a megfelelő pár megtalálását és a párkapcsolatan felmerülő problémákat - közölte. Tudatta azt is: a megkérdezettek több mint 85 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy "sokkal szívesebben vagyok magyar állampolgár, mint bármilyen más ország állampolgára".
Az esemény Kopp Mária és Skrabski Árpád szellemi örökségéről és a Hungarostudy kutatások történetéről, eredményeiről szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult. A beszélgetés elején Székely András, a KINCS tudományos főmunkatársa elmondta, a magyarok boldogságát és elégedettségét mutató értékek jelentősen javultak a legutóbbi, 2013-as vizsgálat óta. Dr. Susánszky Éva, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi docense az eddigi kutatásokat hasonlította össze. Hangsúlyozta, a vizsgálatok során alkalmazott mérőeszközök döntő többsége nemzetközileg validált, így később lehetőség nyílhat a különböző országok adatainak összevetésére is.
Dr. Bódizs Róbert Zoltán, a SOTE Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatója a testi egészséget befolyásoló tényezők közül az alvási szokásokkal kapcsolatos eredményekről beszélt. Elmondta, hogy a felnőtt magyar lakosság átlagosan 8 órát és 13 percet szán naponta az alvásra, ami kiemelkedően jó eredmény. Dr. Pári András, a KINCS kutatási vezetője az ikerkutatásokkal kapcsolatos megállapításokat ismertette. Közölte: a vizsgálat során arra jutottak, hogy rendkívül erős az ikrek közötti testvéri kapcsolat. Megállapították továbbá, hogy az ikertestvérrel rendelkezők az átlagnál több, összesen 2,2 gyermeket terveznek. Kapdebo Ágnes, a KINCS szakpolitikai elemzője egyebek között a koronavírus-járvány párkapcsolatokra gyakorolt hatásáról beszélt. Az eredmények szerint a párok 83,2 százaléka nem tapasztalt változást, 15,4 százalék pedig a kapcsolat erősödéséről számolt be. Hangsúlyozta, a magyarok család- és gyermekközpontú hozzáállása a pandémia ellenére sem gyengült.
Forrás: MTI
