IV. Budapesti Demográfiai Csúcs: a fenntarthatóság záloga a család
2021. szeptember 23-24.
A Budapesti Demográfiai Csúcs 2015 óta minden második évben az a nemzetközi fórum, ahol politikusok, egyházi vezetők, szakértők, a média, a civil szféra, a vállalati szektor és a tudomány képviselői megvitatják a legfontosabb családokat érintő aktuális kérdéseket. A 2021-es, IV. Demográfiai Csúcsot szeptember 23-24-én rendezték meg a Várkert Bazárban. A nemzetközi konferencián Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin családokért felelős miniszter, Mike Pence volt amerikai alelnök, illetve Európa több országának vezetője is képviseltette magát. Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke is részt vett a konferencián, a Prof. Dr. Aczél Petra által moderált panelbeszélgetésen, melynek témája a demográfia és a fenntarthatóság volt. A rendezvény második napján a KINCS stratégiai elnökhelyettese, Molnár Balázs moderálta „Az államon túl” című panelbeszélgetést.
A rendezvényt Novák Katalin családokért felelős miniszter nyitotta meg, aki elmondta, hogy a magyar kormány tizenkettedik éve a családokért dolgozik, azért, hogy a negyven éve tartó demográfiai lejtmenetet megfordítsa. Az ország vezetése 2010 óta lehetőségének, feladatának és kötelességének érzi, hogy a családoknak segítsen, és abban a helyzetben van, hogy az emberektől jelentős felhatalmazást kapott ehhez. A demográfiai előrejelzéseket nem kell tényként elfogadni, azokat meg lehet változtatni - mondta, hangsúlyozva: a jövő a fiatalok kezében van.
A demográfiai csúcson beszédet mondott: Aleksandar Vučić, a Szerb Köztársaság elnöke; Mike Pence, az Egyesült Államok volt alelnöke; Janez Janša, a Szlovén Köztársaság miniszterelnöke; Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke; Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
A miniszterelnök kifejtette, hogy a magyar kormány öt pillérre építette családpolitikáját. Ennek része, hogy a gyermekvállalás egy család számára anyagilag is előny legyen, illetve a családokat saját tulajdonú lakáshoz segítse. A családpolitikát az édesanyákra kell alapozni, és az egész ország működését családbaráttá kell változtatni. Emellett a jog eszközeivel is meg kell védeni a család intézményét és a gyermekeket - fűzte hozzá.
Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a népességfogyás egyenletének egyetlen helyes és járható megoldása létezik: az államnak segítenie kell a családalapítást és a családok boldogulását. Úgy kell támogatást adni a családoknak, hogy közben a gazdaság tartósan növekedjen. „A magyar GDP 5 százalékát fordítjuk családtámogatásra, még nem tartunk ott, ahol szeretnénk, az út felénél járunk, de legalább az irányt már ismerjük” - tette hozzá.
Kijelentette: ha nem lett volna az új speciális magyar családpolitika, és minden maradt volna a régiben, akkor tíz év alatt 120 ezerrel kevesebb gyermek született volna. Hozzátette: a házasságkötések száma csaknem kétszeresére növekedett 2010 óta, és 41 százalékkal csökkent a művi terhességmegszakítások száma Magyarországon.
A kormányfő a magyar családvédelmi rendszer legfontosabb védvonalának az alkotmányt nevezte, idézve az Alaptörvény családra, házasságra és gyermekekre vonatkozó részeit. Hangsúlyozta: míg Magyarországon ennek a védvonalnak a megerősítése érdekében nemzeti konzultációkat és népszavazásokat tartottak, addig Nyugat-Európában és Brüsszelben soha senki sem kérdezte meg az embereket, sem az LMBTQ-propagandáról, sem pedig a migrációról.
Kiemelte: a kormány családpolitikája, az intézkedések és az alkotmányos védvonalak mögött létezik egy szellemi vagy antropológiai jellegű megfontolás is, ami mindennek az alapja, ez pedig az, hogy gyermeket vállalni öröm.
Az előadások után a résztvevő állam- és kormányfők közös nyilatkozatot írtak alá a családok támogatásáról. Novák Katalin családokért felelős miniszter kiemelte: a dokumentummal elkötelezik magukat, hogy hatékony családpolitikával segítik a gyermekvállalást, a fiatalok családtervezési céljainak megvalósulását, ösztönzik a méltányos béreket és a munkát biztosító munkaalapú gazdaság fejlesztését. Egyebek mellett szorgalmazzák azt is, hogy a demográfiai szempontok valamennyi uniós szakpolitikában érvényesüljenek - tette hozzá.
A Budapesti Demográfiai Csúcs délutáni programjának fő vezérvonalát Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke vezette fel, kitérve országa demográfiai problémáira is, majd Dr. Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere a gyermekek jövőjéről, az oktatásról beszélt.
Prof. Dr. Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetének igazgatója moderálta az ezt követő panelbeszélgetést, melynek résztvevője volt Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke is.
Fűrész Tünde kitért az Európai Nagycsaládos Szövetséggel (ELFAC) közösen végzett kutatásra, amely megmutatta, hogy a fenntarthatóság és a nagycsaládos életmód kéz a kézben járnak. A KINCS felmérése rávilágított arra, hogy minél több gyermeket nevel valaki, annál inkább gondolja úgy, hogy nem mások, hanem a saját feladata megvédeni a környezetet. A nagycsaládosok egyáltalán nem értenek egyet azzal az állítással, hogy az éghajlati katasztrófa miatt nem érdemes gyermeket hozni erre a világra, de a többi európai nagycsaládos is erőteljesen elutasítja a gyermekvállalásnak és a környezeti katasztrófának az ilyen jellegű összekapcsolását.
Emellett beszélt a magyar kormány családpolitikai intézkedéseiről is, amelyek közül több is összefügg a környezetvédelemmel: Zöld Otthon Program, energiatakarékos családi otthonok és nagycsaládos autók vásárlásának, valamint lakások felújításának támogatása, minden megszülető gyermek után tíz fa elültetése. Ezek az intézkedések egyszerre támogatják a családokat és a fenntartható jövőt.
A KINCS elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a fenntarthatóság kérdését összekötik a demográfia kérdéskörével, amihez mára Magyarország számos szövetségest is talált. Felidézte az intézet névadójának, Kopp Máriának az egyik legfontosabb gondolatát, miszerint szülessenek meg a kívánt és tervezett gyermekek – ez a jelmondat pedig azóta a magyar kormány jelmondatává is vált.
A kerekasztal beszélgetésen Fűrész Tünde mellett Prof. Dr. Michał A. Michalski, az Adam Mickiewicz Egyetem adjunktusa (Lengyelország); Prof. Dr. Wolfgang Mazal, a Bécsi Egyetem Osztrák Családtudományi Intézetének igazgatója (Ausztria); Gladden Pappin a Dallasi Egyetem adjunktusa (USA); Imants Parādniek,
Lettország miniszterelnökének családügyi tanácsadója; illetve Ignacio Socias, a Nemzetközi Családfejlesztési Szövetség kommunikációs igazgatója (IFFD) vettek részt.
***
Szeptember 24-én, a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs második napján a demográfiai kihívásokra adott válaszokról, a családpolitikában bevált jó gyakorlatokról, a családi értékek és a családtámogatások fontosságáról beszéltek a résztvevők.
Novák Katalin családokért felelős miniszter azt mondta: azért dolgozik, hogy az embereknek ne kelljen választaniuk a család és a munka között, hanem a kettő működhessen együtt is. Ennek érdekében olyan családtámogatásokra van szükség, amelyek nem kényszerítenek egyik pályára sem, hanem meghagyják a döntési lehetőséget a fiataloknak - tette hozzá, kiemelve: Magyarország a GDP öt százalékát fordítja családtámogatásokra.
A miniszter az ideológiai vitákkal kapcsolatban arról beszélt, hogy minden nemzet egyenlő partner, minden embernek szabad választása van, ezért egyik nemzet sem oktathatja ki a másikat. A demográfiai csúcs célja, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat, és megtapasztalják, hogy a világ minden kontinensén vannak családbarát erők - mondta Novák Katalin.
A panelbeszélgetésen Janez Cigler Kralj, Szlovénia munka-, család-, szociális ügyek és esélyegyenlőségi miniszter, Milan Krajniak szlovák munkaügyi, szociális és családügyi miniszter, Gatis Eglitis, Lettország népjóléti minisztere, Lorenzo Fontana, volt olasz családügyi miniszter és Bartha Tünde, a cseh miniszterelnök kabinetfőnöke vett részt.
Délután „Az államon túl” című szekciót Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke nyitotta meg, majd egy panelbeszélgetés következett, amelyet Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnökhelyettese moderált.
A kerekasztal résztvevői Marton Zsolt, a Magyar Katolikus Egyház váci megyéspüspöke; Nicola Speranza, Európai Katolikus Családegyesületek Szövetségének (FAFCE) főtitkára; Prof. Dr. Győrffy Balázs, a Semmelweis Egyetem Bioinformatika Tanszékének tanszékvezetője; Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke; Madeleine Wallin, a Szülők és Gondozók Európai Szövetségének (FEFAF) főtitkára (Svédország; Varro Vooglaid, a Család és Tradíció Védelmében Alapítvány (SAPTK) igazgatótanácsi elnöke (Észtország); illetve Karl-Heinz B. van Lier, a Családi Értékekért Alapítvány vezérigazgatója (Németország) voltak.
„Az államon túl” című panel résztvevői a családokért dolgozó koalíció fontosságáról, a családok társadalmi megítélésének javításáról, a demográfiai kihívásokról, illetve a család, a gyermek és a fenntarthatóság kapcsolatáról beszélgettek. A résztvevők egyetértettek abban, hogy családok, születendő gyermekek nélkül nem lehet fentarthatóságról beszélni.
Molnár Balázs üdvözölte, hogy a családok védelméért, érdekképviseletéért ilyen széles koalíció dolgozik Európa szerte, amely teljesen egybevág a magyar sarkalatos Családvédelmi törvény horizontális megközelítésével. A családokért munkálkodó civil érdekképviseleti szervezetek esetében pedig hangsúlyozta, hogy azok valós, több tízezres tagsággal bírnak, amely legitimálja működésüket. Kiemelte, hogy a családok támogatása befektetés, amely az egész társadalom számára megtérül, illetve, hogy nagy szükségünk van a történelmünk és kulturális gyökereink tiszteletére is.
Novák Katalin családokért felelős miniszter a rendezvényt lezárva elmondta: a családnak nincs alternatívája – ebben a meggyőződésünkben erősítettek meg a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson felszólaló politikai döntéshozók, a tudomány, az egyházak és a civil szféra képviselői. A nyugati világ legnagyobb problémája az, hogy nem születik elég gyermek, holott gyermekvállalás nélkül nincs fenntartható fejlődés. Feladatunk, hogy kiálljunk a hagyományos értékek mellett, és olyan döntéseket hozzunk, amelyek valóban támogatják a családalapítást, a gyermekvállalást.
Forrás: MTI
Fotók: IV. Budapesti Demográfiai Csúcs
